Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

122 Magánjogi Döntvénytár. Felperes ellenezte alperes özvegyének azon kérelmét is, hogy az eskü férje által letettnek tekintessék. Az alábbiaknál fogva ez a kérelem szintén elutasítandó volt. Ugyanis alperesnek sem a Nti) sem a 2. NB) alatt becsa­tolt leveleiből nem tűnik ki, sem a kihallgatott T. tanú vallomá­sával nem nyert bizonyítást, hogy alperes ügyvédjét felhatalmazta volna arra, hogy akár a periratokban, akár pedig 1907 márczius hó 28-án bekövetkezett halála után május hó 6-án 48,804. sz. a. beadott kérvényben az eskü letételére való készségét bejelentse. Minthogy pedig a perrendtartás idevágó 244 §-a a törvénynek kivételes intézkedése, tehát szorosan magyarázandó, a fenti leve­lekből és az emiitett tanú vallomásából kitűnő az a ténykörül­mény, hogy alperes a kereseti váltón levő aláírását sajátjának nem ismerte el, és a kifogás beadására és a pernek az aláírás hamis volta alapján való folytatására ügyvédjét megbízta: az idé­zett §. által megkívánt azt a feltételt, hogy az elhalt alperes az eskü letételére még életében személyesen vagy e végre külö­nösen meghatalmazott megbízottja által jelentkezett legyen — nem pótolja. (1907. évi október hó 18. napján. 98134/907.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság végzését indokai alapján helybenhagyja. 68. Az iléletben foglalt eskü kivételére kiküldött bírósági tag eljárása ellen előterjesztésnek helye nincs. Az Ítéletben foglalt eskü kivételénél felmerült szabálytalan eljárás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, hanem az e tekintetben netán történt sérelem csak az eskületételi jegyzőkönyvet érdemlegesen el­intéző birói végzés ellen beadandó felfolyamodás ut­ján orvosolható. (Budapesti kir. tábla 1907 decz. 23. 3493/1907. sz. a.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: Tekintve, hogy az 1881 : LIX. tcz. 55. §-a értelmében rendes perekben a bizonyítási eljárás felvételével megbízott bírósági tag eljárása és intézkedése által okozott sérelmek miatt a íél "csak az elsőbiró­sági ítélet hozatala előtt kereshet előterjesztés utján orvoslást, a főeskü letétele körül felmerült sérelmek miatt tehát előterjesz­tésnek helye nincsen : a kir. törvényszék a helytelenül előter­jesztésnek czimzett, de tartalmánál fogva felfolyamodásnak tekin-

Next

/
Thumbnails
Contents