Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

120 Magánjogi Döntvénytár. Indokok: A kir. ítélőtábla a rendelkező rész szerint határozott, mert alapos alperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság a megállapított tényállás mellett kártérítési kötelezettségét felperesekkel szemben anyagi jogszabály megsértésével állapitolta meg, és mert másrészt a kir. ítélőtábla a felperesek által csatlakozási kérelmük támogatására felhozott panaszokatalaplalanoknak találta. Téves jogi álláspontból indult ki ugyanis a felebbezési bíróság, mikor alperes kártérítési kötelezettségét megállapította, egyedül az alapon, hogy felperesek károsodása azzal az építkezéssel kapcsolatos, mely a velük szomszédos telken alperes érdekében végeztetett. Téves ez a jogi álláspont, mert ha az építtető az építkezési munkák elvégzéséi szerződésileg vállalkozóra bizza, s igy vállalkozási szerződés létesül, ez esetben a munkaadó a munka teljesítésével kapcsolatban harmadik személyeknek okozott károkért csak annyiban felelős, amennyiben őt a vállalkozó megválasztásában gondatlanság terheli, vagy amennyiben a károsító cselekmény a munka teljesítésével szükségszerűen összefügg. Már pedig a felebbezési bíróság tényként azt állapitolta meg, hogy az alperes gyártelepén eszközölt építkezést Sz. A. épitővállalkozó vállalta el, és a munkát ily minőségben el is végezte, s hogy a károsítás abból származott, hogy az építkezésnél alkalmazott fu\arosok felperesek szöllőjén k(resztül hajtva, abban a szöllőtőkék egy részét lönkre tették, viszont nem állapított meg oly tényeket, melyekből következtethető volna, hogy alperesi a vállalkozó megválasztásában gondatlanság terhelné, és hogy a fuvarosok felpereseket károsító eljárása az építkezési munkálatokkal szükségszerűen összefüggne. Ezt a tényállást pedig, a felperesek csatlakozási kérelmét egyébként is elutasítva, a sommás eljárási törvény 197. §-a értelmében irányadónak kellett venni, mert a felebbezési bíróság nem sértett eljárási szabályt a tényállás megállapításánál és felpereseknek idevonatkozó panasza alaptalan, amennyiben az alperes és Sz. A. közötti szerződési visszonyra és a munkáknak a nevezett által elvégzésére vonatkozó tényállás M. R. tanú vallomásának tartalmával nem ellenkezik, mert továbbá a tanúvallomás megbízhatóságát a bíróság szabadon mérlegelheti és mert a felperesek részéről felajánlott ellenbizonyítás mellőzését is a felebbezési bíróság szabályszerűen megindokolta, a sommás eljárási törvény 64. $ a rendelkezésének tehát mindenben eleget tett; de alaptalan leipereseknek az a panasza is, hogy az alperes által becsatolt szerződés akképp volna értelmezendő, hogy Sz. A. a felelősséget csakis az építkezéseknél bekövetkező balesetekért vállalta el, mert a baleseteknek a szerződésben külön kiemeléséből követ-