Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

Magánjogi Döntvénytár. 103 Az alperes birtokában levő ingó és ingatlan hagyaték átadása iránti rendelkezés előtt az alperes özvegyi jogának terjedelme teendő elbírálás tárgyává. E tekintetben a kir. tábla alperes özvegyi haszonélvezeti jogát azért határozta meg a hagyaték Vs-ára terjedőnek, mert a 7. •/. alatti házassági szerződés, amely végrendeletnek különben sem tekinthető, az alperes részére özvegyi haszonélvezetet nem biztosit, amennyiben ezen okiratnak értelme az, hogy örökhagyó alperest vagyona kezelésére addig az ideig hatalmazta fel, amig Amerikából visszatérve, vagyonát az alperessel közösen fogja használhatni. Ennélfogva tekintettel az 1840 : VIII. tcz. 18. §. szabályára, mely szerint a második nőt özvegyi jog czimén az első házasságból származó gyermekekkel szemben egy gyermekrész illeti, alperes részére a hagyaték V3-ának haszonélvezete volt megítélendő ; ami magával vonja alperes ama kötelezettségét, hogy a hagyaték többi 2/B részét a felperesek birtokába adja át. (1906 május 16. 22/906. sz.) A kir. Ouria: Az alsóbiróságoknak azt a rendelkezését, hogy a felperesek törvényes leszármazói minőségét, s ennek alapján törvényes öröklési jogosultságát megállapították, helybenhagyja indokaiból; ellenben egyébb rendelkezését megváltoztatja s az örökhagyó és neje alperes közt Newyorkban 1891-ben létrejött házassági szerződést érvényesnek kimondja s ezzel a felperesek örökösödési igényét a köteles részre korlátolja, s utasítja az elsőbiróságot stb. stb. Mert a szerződés tartalmából s annak ama rendelkezéséből, hogy az átruházó N. L. összes ingatlanaira nézve megengedi nejének az alperesnek, hogy szükség esetén a tulajdonjogot a saját nevére, még az átruházónak életében is, bekebeleztethesse, megállapítható, hogy az örökhagyó neje részére nemcsak az éltében való haszonélvezeti jogot, hanem az ingatlanok tulajdonjogát és az ezekkel egy tekintet alá eső ingókai, mint az ingatlanok gazdasági felszereléséhez tartozó tárgyakat is átruházta. Ezen okirattal szemben tehát a felpereseket, mint az örökhagyó törvényes leszármazóit csupán az a jog illeti meg, hogy az ingyenes átruházással megsértett kötelesrészük kiadatását, a megajándékozott alperestől követelhessék, amely igényük mint kisebb, az egész hagyaték iránt támasztott igényükben benfoglaltnak tekintendő : minélfogva a rendelkező rész értelmében kellett határozni. * * = Az elhalt férj örökösei a gyermek törvényességét, megtámadhatják, ha kimutatják, hogy a férj a gyermekről nem tudott, vagy a per megindításában eálolva volt. Dtár III. f. XIX. 75., III- f. XXIII. 145., III. f. XXVI. 107.,