Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

104 Magánjogi Döntvénytár. IV. f. III. 123. — Magánjogi Diár I. 42. (A Curia 1. polgári lanácsának elvi jelentőségű határozata.) Ha a férj a kereset beadása előtt meghalt, de az általa adott ügyvédi meghatalmazás nem kifogásoltatott, a férj igazolt jogutódai beléphetnek a perbe. Diür III. f. XIX. 172. De a férj a megtámadás jogát örököseire át nem ruházhatja, és ezek az örökhagyó meghatalmazása alapján a születés törvényességét meg nem támadhatják. Díár IV. f. V. 154. 59. /. Ha a nő, férje hibáján kiuül, az életközösséget megszakítja s ez által házastársi kötelességeit megszegi, a házassági viszonyból származó jogokra nem tarthat igényt. Az, hogy a nő férjét folytonosan szidalmakkal illette, ellene becsületét mélyen sértő duma kifejezéseket használt, alkalmas ugyan a házastársi kötelességek súlyos megsértésének és annak megállapítására, hogy a férj az életközösséget a nő tűrhetetlen magaviselete miatt jogos okból szakította meg; ezek a tények azonban csak mint szándékos cselekmények, tehát az akarat szabad elhatározását gátló körülmények fenn nem forgása esetén vehetők döntőleg figyelembe. Ha azonban a nőről megállapitlatott, hogy degenerált volta, rossz hajlamai, kegyetlenkedési impulsiói, szeszélyessége, indulatossága, etikai vaksága elhatározási képesgét korlátozták: az általa elköveteti sértések nem tekinthetők a nő terhére eső és a házassági viszonyból eredő jogok érvényesítését kizáró szándékos cselekményeknek. — //. A hitbér első sorban a szerzeményi vagyonból lévén kielégítendő, ha a hitbér összegével felérő, vagy azt túlhaladó szerzemény létele bizonyítást nyer, a szerzeményből első sorban a hitbér fedezendő és csak az esetleg fennmaradó szerzeményi érték illeti meg a nőt hitvestársi öröklés czimén. Ha azonban a hitbér a szerzeményből nem elégíthető ki, kielégítendő az öröklött vagyonból.