Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

72 Magánjogi Döntvény táv. A kir. Ouria: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja indokolása alapján és a felebbezésekre való tekintettel még azért, mert az a körülmény, hogy a felperesnek a postai szolgálatból való elbocsáitatása az általa elszenvedett szóban levő balesettel okozati összefüggésben áll — már a 4917/906. p. szánni kir. curiai Ítélettel befejezett előző perben az orvosszakértők véleménye alapján is jogerősen megállapittatván, az orvosszakértőknek ujabban való meghallgatására semmi szükség nincs; mert továbbá a felperes fokozatos előléptetésének szükségképpeni bekövetkezése a m. kir. postaigazgatóságnak 91,624/906. sz. a. átiratával kellőképpen igazolva van, és mert végül a felperesnek az elsőbiróság Ítélete elleni felebbezése nem vezetvén egész terjedelmében sikerre, ennek, valamint a jelen sikertelenül maradt felebbezése költségeinek megfizetésében az alperes el nem marasztalható. * * — A kártérítés mértékére v. ö. Dtár uj f. XXXII. 42., III. f. XX. 39., III. f. XXIV. 36., III. f. XXVII. 34., 36., 289., IV. f. I. 144., 271., IV. f. II. 64., IV. f. V. 220. — A balesel folytán meghalt vagy megsérült vonatkísérő személyzet, vagy hátramaradottjai kárigényeinek megállapításánál a kilométerpénzek is figyelembe veendők. Dtár IV. f. II. 117. IV. f. VI. 51. Ellenkező: Dtár IV. f. IV. 251., IV. f. V. 137. — Vasúti munkás kárigényénél kilomélerpénzek nem vehetők figyelembe. Dtár IV. f. IV. 15. — Mozgópostához beosztott postai alkalmazott órapénzei figyelembe veendők, de csak addig, még koránál fogva e terhesebb szolgálat ellátására képes lett volna. Dtár IV. f. VI. 52. (A szövegben felhívott 4917/p. 1900 sz. euriai ítélet.) — A baleset folytán nyugdíjazott állami hivatalnok a javára megítélt járadék felemelését az 1874: XVIII. tcz. 5. ; ára hivatkozással nem kérheti azon az alapon, hogy az állami alkalmazottak az 1904:1. tcz. rendelkezései következtében az eddiginél magasabb illetményben részesülnek, s ez az előny reá, ki balesel folytán nyugdíjaztatott, nem terjed ki. Dtár IV. f. III. 18. 43. A kegyúri teher dologi minőségénél fogva telekkönyvi bejegyzés nélkül is terhelvén az ingatlant, annak telekkönyvi bejegyzésére az egyház jogának biztosítására szükség nincs. (Curia 1907 deczember 27. 7631/907. sz. a. — A Curia 1". tanácsának elvi jelentőségű határozata.) A kir. Curia: A másodbiróság ítéletének azt a rendelkezését, amely szerint az alperesek feljogosillattak, hogy az alsóbiróságok Ítéleteivel a vághi róm. kalh. templom javára megállapított szolgáltatást a vághi 149. sz. telekkönyvben felvett ingatlanokra teher