Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

Tartalommutató. v Lap Hitbér. 59. I. Ha a nő, férje hibáján kivül, az életközösséget megszakítja s ez által házastársi kötelességeit megszegi, a házassági viszonyból származó jogokra nem tarthat igényt. Az, hogy a nő férjét folytonosan szidalmakkal illette, ellene becsületét mélyen sértő durva kifejezéseket használt, alkalmas ugyan a házastársi kötelességek súlyos megsértésének és annak megállapítására, hogy a férj az életközösséget a nő tűrhetetlen magaviselete miatt jogos okból szakította meg; ezek a tények azonban csak mint szándékos cselekmények, tehát az akarat szabad elhatározását gálló körülmények fenn nem forgása esetén vehetők döntőleg ügyelembe. Ha azonban a nőről megállapittatott, hogy degenerált volta, rossz hajlamai, kegyetlenkedési impulsiói, szeszélyessége, indulatossága, etikai vaksága elhatározási képességét korlátozták: az általa elkövetett sértések nem tekinthetők a nő terhére eső és a házassági viszonyból eredő jogok érvényesítését kizáró szándékos cselekményeknek. — II. A hilbér elsősorban a szerzeményi vagyonból lévén kielégítendő, ha a hitbér összegével felérő, vagy azt túlhaladó szerzemény léteié bizonyítást nyer. a szerzeményből elsősorban a hitbér fedezendő és csak az esetleg fennmaradó szerzeményi érték illeti meg a nőt hilve>társi öröklés czimén. Ha azonban a hitbér a szerzeményből nem elérthető ki, kielégítendő az;öröklölt vagyonból .... 104 Közszerzemény. 4<>. Az ajándékul ado't vagyon a közszerzemény kielégítésére csak abban az esetben számitható a hitvestárs terhére, ha az ajándékozási szerződésben ez iráni kifejezett rendelkezés foglaltatik, vagy ha az ajándékozónak az a czélzata, hogy az ajándék tárgya a közszerzemény kielégítéséül beszámittassék, a fenforgó körülményekből megállapítható. (A kir. Curia 1. tanácsának elvi jelentőségű határozata) ._ 65 63. Az id. tönk. szab. 3. §-a által a javak jogi természete között korábban létezett különbség megszüntettetvén, az 1840 : VIII. tcz. 19. §-ának ide vonatkozó rendelkezése az id. törv. szabályok hatályba lépte után ^zerzett ingatlanokra nézve többé hatályban levőnek nem tekinthető ... 112 100. A házasság tartama alatt szerzett javakból az egyik házastársat közszerzemény czimén megillető vagyonérték nem szavatol a másik házastársra a házassá:: megkötése előtt hárult olyan külön vagyonért, amely a házasság megkötésekor már nem volt meg; a házastárs tehát, a házasság alatt szerzett \agyonból a közszerzemény kiadását a másik házastársra a házasságkötés előtt hárult, de az egybekeléskor már meg nem lévő külön vagyonra való tekintet nélkül igényelheti, s az ilyen külön vagyon értékééri a házasság alatt szerzett vagyonnak csak az a része szavatol, amely a külön vagyonnal birt házastársra esik. (A Curia I. tanácsának elvi jelentőségű határozata) „. „. _ _ 177 101. A külön vagyonnak elégés folytán vak) elenyészése egészben a külön vagyonnal birt házasfél terhére esik, s ennek az értéknek a közszerzemény megállapításánál leendő számbevétele nem követelhető 17't 102. A külön vagyon jövedelme a közszerzemény javára esik. Az a körülmény, hogy a nő 29 évig tartó házassága alatt :; évig időlegesen távol volt és a férj a peres ingatlant külön vagyonának megtakarított jövedelméből ezen idő alatt vette : a közszerzeményi igényt ki nem zárja. Az özvegyi jog rendezését czélzó osztályos egyezség elfogadása a közszerzeményről való lemondásnak nem tekinthető „ ..„ „ 181