Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

YJ Tartalommutató. Lap Özvegyi jog. 53. A második nő özvegyi joga az 1840. évi VIII. tcz. IS. §-ának ••setében egy gyermekrész haszonélvezetében áljván: önkéni következik, hogy abban az esetben, ha az örökhagyó vagyonát egyik leszármazójának még eletében elajándékozta, s ezáltal az özvegyet özvegyi jogának érvényesithetésétől megfosztotta, az özvegy a megajándékozott lemenőtől egy gyermekrész haszonélvezetének átengedései követelheti s ebben a jogában őt az örökhagyó állal leli ajándékozás semmi módon nem korlátozhatja. (A kir. Curia VI. tanácsának elvi jelentőségű határozatai 92 54. A városi polgárok özvegyeire a volt jobbágyok özvegyeinek özvegyi tartásáról szóló 1840 : VIII. tcz. 18. §-a nem alkalmazható s ennélfogva eme §. alapján az örökhagyó első házasságából származol! gyermekek mostoha anyjuk özvegyi jogának egy gyermekrészre való megszorítását sikeresen nem követelhetik; hanem azon általános jogszabálynál fogva, hogj a leszármazó örökösök az örökhagyó özvegyének özvegyi jogát társadalmi állásának megfelelő lakásra és tartásra megszoríthatják, joguk csakis arra terjed, hogy az özvegy ebbeli jogának ilyen terjedelemben való megszorítását szorgalmazhassák azon feltétel alalt, hog\ az örökhagyó vagyonának jövedelme az örökhagyó özvegyének lakására és tartására szükséges összeget meghaladja ._. _ _ ... — — 94 I 70. A férjei elhagyó nő, amennyiben leije hagyatékára nézve özvegyi jogot kiván érvényesíteni, bizonyítani köteles, hogy a házas együttélést önhibáján kívül volt kénytelen megszakítani, és hogj annak megszakítására a féij, vagy vele egy háztartásban élő családtagjai jogos okot szolgáltattak. Az érdemtelenné \áll nő férjének hagyatékára nézve özvegyi jogon semmiféle igényt nem támaszthat „ .._ 306 213. Az özvegyi haszonélvezetben maradt ingók állagának vagy értékének biztosítása az özvegytől csak veszély fen forgása esetén, vagyis akkor követelhető, ha az özvegy az ingókat rongálja, vagy ha attól lehetne tartani, hogy az elhasználható ingók értékét az özvegji jog megszűntével az özvegy vagyona nem fogja fedezni .'!77 214. Az özvegyi jog korlátozását mindenik örökös önállóan és örökös társaira valót tekintet nélkül jogosítva van szorgalmazni; az arra vonatkozó kérelem tehát nem tekinthető oh kepén egységesnek, hogy az egyik örökös felebbezése a nem felebbező örököstársakra is kihatna. :!7S 82. Ha azon vagyon, melyből a törvényes osztályrész kiszolgáltatandó, özvegyi joggal van terhelve, az örökösök a törvényes osztályrésznek csak az özvegyi haszonélvezeti jog megszűnte után leendő kifizetésére kötelezhetők. Az özvegyi jog megszorítását pedig a köteles részre jogosított leszármazók csak az ideigl. tk. szabályok 16. §-a esetében kérhetik.. _ L .... 143 127. Az özvegynek a nyugdíjintézetnél férje által biztosított, özvegyi segélyhez való igénye csak abban az esetben tekinthető megszűntnek, ha az özvegynek újbóli házassága érvényes házasság. (A Curia VI. tanácsának elvi jelentőségű határozata ._. .... . .... . 2-2r> Feles<'<j felelőssége háztartás terheiérl. 153.Habár a háztartás költségeit az arra vagyonilag képes férj tartozik viselni és a nő által a közös háztartás czéljaira megrendelt áruk rendszerint a férj nevében és annak terhére vásároltaknak vélelmezendők : nincs kizárva annak a bizonyítása, hogy a bevásárlást a nő saját ne-