Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

te Magánjogi Döntvénytár. A kir. öuria: A kir. tábla ítéletének a keresetet részben elutasító részét helybenhagyja, marasztaló részét ellenben megváltoztatja, s a keresetet egészben elutasítja. Indokok: A kötelmi jog általános elvei szerint a szerződés teljesítését, valamint valamely szerződésnek be nem töltése miatt kártérítést rendszerint csakis a szerződéshez hü fél igényelhet. A bizalmon alapuló megbízási viszony természetéből következik, hogy az, aki más ügyének ellátására vállalkozott, attól a harmadiktól, akivel a megbízásból kifolyólag a megbízó érdekében ügyletet létesíteni kíván, a maga részére jutalmat vagy egyéb előnyt megbízójának tudta és hozzájárulása nélkül ki nem köthet, és amennyiben ezt megteszi, a megbízottnak ez a cselekménye a megbízással járó köteles hűség és tisztesség megsértésének tekintete alá esik. A felperesi végiratban kifejezetten beismertetett, hogy K. A., akit a kereseti előadás szerint az alperesek a tulajdonukat képező Nyár-utcza 7. sz. a. telkükön létesítendő fürdő- és bérház építésénél az építészi munkálatok teljesítésével s az építés ellenőrzésével a C) alatti kötlevélben foglaltak értelmében megbíztak, a S. és W. berlini czéggel, amely a fürdőberendezés készítésének elnyerése czéljából egyik ajánlattevő fél volt, arra a megállapodásra lépett, hogy a nevezett vállalkozó czég a vállalatnak elnyerése esetén neki (K. Á.-nak) jutalmat^ províziót fizessen. Tekintve már most, hogy az a körülmény, hogy a S. és W. czéggel a perujitó K. A., az alperes részéről megbízott műépítész által a maga előnyére létesített szóban forgó megállapodás az alperes megbízók beleegyezésével és hozzájárulásával jött volna létre, felperes részéről nem bizonyittatott, de nem is vitattatott, sőt a felperes részéről a fentebb hivatkozott beismeréssel kapcsolatosan a végiratban szintén előterjesztett s alperes részéről tagadott annak a tényállításnak bizonyítása sem kiséreltetett meg, hogy a kérdésbeli megállapodásról akkoriban az alpereseknek tudomásuk volt; az előrebocsátott jogszabályokból folyik, hogy K. A., aki a megbízása körében a megbízói részéről belé helyezett bizalommal visszaélve, az őt a megbizók irányában kötelező hűség kívánalmának megsértésével járt el, a szerződéshez hü fél jogainak gyakorlatára nem lehet hivatott azon az alapon, hogy az alperes a C) alatti kötlevél értelmében reá ruházott megbízást az 1897 január 5-én kelt U) alatti levéllel tőle megvonták, amiből következik, hogy ő a szerződés szerint részére biztosított javadalmazásnak megtérítését követelni nem jogosított s ily igényt az ő jogán az engedményesek sem érvényesíthetnek. Eltekintve attól, hogy a tanúvallomásokból kitűnik, hogy K. Á. az építészi megbízás keresztülvitele czéljából szükséges azon részletes terveknek és tervrajzoknak egy részét, melye-