Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

36 Magánjogi Döntvénytár. mázható. Mindezek alapján felperes keresetével elutasítandó volt. (1904 deczember 29. 18,484/904. sz.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. indokok: A kereseti követelést oly kötelmi jogviszonyból származtatja a felperes, mely kötelmi jogviszony, mint tényálladékhoz köti az alkalmaztatni kivánt porosz törvény azon joghatályt, hogy abból harmadik személynek közvetlen kereseti joga származik. Ezt a közvetlen kereseti jogot kívánja a felperes, mint jelzálogos hitelező az alperes mint a jelzálogos ingatlan volt vevője ellen érvényesíteni. Kötelmi jogviszony elbírálása forogván fenn, jelen esetben döntés tárgyát kizárólag az képezheti, hogy a nemzetközi magánjog kötelmi jogviszonyokra mily szabályok szerint alkalmazandó. E tekintetben a nemzetközi jog szabályai három irányban jöhetnek figyelembe. A szerződő felek cselekvőképessége, a jogügylet alaki kellékei s annak anyagi hatálya szempontjából. Szerződő felek, illetve alperes cselekvőképessége nem vitás, a szerződések alaki érvénye kifogásolva nem lett; kérdés tárgyát tehát egyedül a szerződésnek anyagi hatálya képezi, illetve, hogy ezen hatály a felperes által hivatkozott külföldi törvény alapján birálandó-e el? A kötelmi jog sarkalatos szabálya, hogy a kötelem anyagi hatályát vagyis tartalmát a felek akarata szabályozza, amennyiben felek akaratától függ oly kölcsönös, esetleg egyoldalú kijelentések megtétele, melyekhez a törvény meghatározott joghatályt köt. Következik ebből, hogy a felek akaratnyilvánításának jogi hatálya, kötelmi jogi szempontból mindenkor csak azon törvény alapján bírálható el, melyet szem előtt tartottak, vagy kellett tartaniok, midőn jogügylet kötését czélzó akaratkijelentést tettek. Kétségtelen, hogy alperesek mint Poroszországgal szemben külföldiek, porosz törvényt szemelőtt tartani kötelesek nem lehettek az ingatlanra vonatkozó szerződés kötelmi része tekintetében, hogy a német törvényeknek magukat alávetni kívánták volna, a szerződésekben kifejezve nem lett, a szerződés megkötésének a helye — a nemzetközi magánjog ma elfogadott szabályai szerint figyelembe nem jöhet, teljesítés helyének pedig ama jogszabály szerint, hogy a teljesítés hatályát egyéb kikötés vagy az ügylet természetétől eltekintve — általában az adós lakhelye szabályozza, ugyancsak nem tekinthető azon terület, melyen a felperes által idézett törvény a szerződések kötése idejében érvényben volt. Ezek szerint pedig oly alap, melyből a felek azon szerződési akarata, hogy az általuk létesített kötelemnek a felperes által idézett törvényben irt hatályt kívánták volna adni, meg nem állapitható. Nem' állhat meg ezek után felperes azon érvelése sem, hogy vele szemben törvényen alapuló köte-