Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

Magánjogi Döntvénytár. 37 lem származott volna, mert a hivatkozott törvény alapján jog csak szerződésből kifolyólag származik, habár harmadik személyek közt létesült szerződésből is; miután pedig a fentiek szerint az alperes által létesített kötelmi jogviszony elbírálásánál a felperes által hivatkozott törvény alkalmazhatónak nem találtatott, ezen törvény alapján a kérdéses kötelmi jogviszonyból kifolyólag felperes jogokat sem formálhat. Lényegesen különbözik a fenforgó eset azon kötelezési és szerződési akarattól függetlenül a törvény alapján keletkezhető kötelmektől, mik tiltott, büntetendő s vagy általában kárt okozó, vagyis oly cselekményekből származhatnak, melyek az állami jogrendbe ütköznek s melyek a nemzetközi magánjog elfogadott szabályai szerint rendszerint azon hely törvényei szerint birálandók el, hol a kötelem alapját képező tényálladék létesült. Végül hazai joggyakorlatunk értelmében másodrendű alperes, aki a kereseti jelzálogos követelést, mint személyes adós át nem vállalta, ugyancsak nem marasztalható, de a kir. tábla elsőrendű alperest sem találta maraszlalhatónak, daczára annak, hogy ezen alperes a vele szerződő eladóval szemben a peres követelést, mint személyes adós is átvállalta, mert oly állandó gyakorlat, mely ily esetben az átvállaláshoz nem járult hitelezőnek közvetlen kereseti jogot adna, nem létezik; ily jogszabály általában indokoltnak sem mutatkozik; de különösen nem ismer joggyakorlatunk oly jogszabályt, mely többszörös átruházás és a követelés többszörös átvállalása esetén az összes átvállalók egyetemleges kötelezettségét állapítaná meg a hitelezővel szemben. Az elsőbiróság ítéletét tehát a most felhozott indokokból kellett helybenhagyni. (1905 június 14. 1596/905. P. sz.) A kir. Cnria: A kir. tábla ítéletét, mellőzésével az ingatlanra bekeblezett terheknek a vevő által átvállalásához hozzá nem járult jelzálogos hitelező kereseti jogára vonatkozólag a magyar birói gyakorlatból merített indokolásnak, felhozott és felhívott egyéb indokai alapján és még azért is helybenhagyja; mert a locus regit actum szabály a nemzetközi magánjogban fakultatív jogszabály lévén, attól a külföldön szerződő felek szabadon eltérhetnek és jogügyleteiket külföldön is saját hazai törvényeik szem előtt tartásával akként köthetik meg, hogy azok anyagi érvényessége a rendes lakóhelyükön hatályban lévő törvények és jogszabályok alapján biráltassék meg. Minthogy1 tehát a Boroszlóban egyrészről egy Ausztriában lakó személy, mint eladó, másrészről pedig a Magyarországon lakó elsőrendű alperes mint vevő között létrejött D) a. adásvételi szerződésre nézve sem annak a szerződésnek a tartalma, sem valamely konkludens tények nem nyújtanak alapot annak a megállapítására, hogy a szerződő felek, akik a szerző-