Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

Magánjogi Dönt vcnytár. 38 sulylyak (Meili: DaS internationale Civil-und Handelsrechl II. 10.1.) Marad tehát irányadóul a teljesítés helye. Ahol az adós a kötelmi jogi szerződés alapján teljesíteni tartozik, annak a helynek törvénye szerint kell elbírálni: tartozik-e azt teljesíteni, amit tőle követelnek, vagj sem ? A most említett nemzetközi jogi jogszabály alkalmazhatása végett e perben azt kell megállapítani, hol tartoztak alperesek a kötött adásvételi szerződésekben elvállalt abbeli kötelezettségüket teljesíteni, hogy a vételár kiegyenlítéséül fizetési kötelezettségükbe átvett bekeblezett terheket, mint saját tartozásukat fogják kiegyenlíteni. E tekintetben az adásvételi szerződésekben teljesítési hely kikötve nincs, továbbá nincs kikötve, hogy alperesek az átvállalt terheket ott tartoznak teljesíteni, ahol azok teljesítését az eredeti adósok magukra vállalták. Ebből következik, hogy alpereseknek az emiitett porosz törvény 41. §-ában statuált személyes fizetési kötelezettségüknek teljesítési helye és az ugyanezen törvény által felperes, mint jelzálogos hitelező részére biztosított személyes kereseti jog érvényesítésének helye a kötelmi jogi teljesítések általános szabályai szerint állapítandó meg. E tekintetben pedig általános jogszabály az, hogy egyéb kikötés hiányában az adós azon a helyen tartozik teljesíteni, ahol a kötelezettség keletkezésének idejében az adósnak rendes lakóhelye volt. Ámde viszont a nemzetközi jog ujabb irányzata arra a helyes álláspontra helyezkedett, hogy a kötelmi jogi szerződésből eredő kötelezettség tartalmát az adós teljesítési helyén érvényes jogszabályok határozzák meg. Ezen jogszabályokat ezen perben alkalmazva, az válik bizonyossá, hogy elsőrendű alperes Budapesten, másodrendű alperes Bécsben tartozik teljesíteni az adásvételi szerződésekből eredő kötelmi jogi tartozásukat, mert a szerződések kötésének idejében elsőrendű alperes Budapesten, másodrendű alperes Bécsben lakott. Mivel pedig az osztr. polg. törvk.-ben nincs olyan jogszabály, mely szerint az ingatlanra bekeblezett tehernek a vevő által átvétele esetében a bekeblezett hitelező és a vevő közt kötelmi jogviszony keletkezik, amelynek alapján a bekeblezett hitelező az adósságot átvállalt vevő, mint személyes adós ellen felléphet, mivel nincs is az osztrák jogban oly tételes rendelkezés, hogy az ily átvállalás által az eredeti adós kötelezettsége alól szabadul, mivel továbbá bírói joggyakorlatunk szerint is (Márkus II. kiadás I. kötet 897. számú eset), ha a bekeblezett hitelező a követelés átvállalásához sem a szerződésben bele nem egyezett, sem az átvállalást más jogi tény által el nem fogadta, a hitelező és az átvállaló közt személyes jogviszony és kötelem nem létesül: ennélfogva az alperesek teljesítése helyén a porosz 1872 május 5-iki törvény 41. §-ával azonos törvényhatályban nem lévén, a külföldi jog alperesekre nem volt alkaí3*