Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

Magánjogi Döntvénytár. 25 nél rosszhiszeműség terheli, alperesek rosszhiszeműsége azonban meg nem állapitható. Felperes azt állítja, hogy a téves bekeblezésről sem G. A.-nak sem ő neki tudomása nem volt s arra csak akkor jöttek rá, midőn G. A. összes ingatlanai 1901 június 21-én árverés alá bocsáttattak; megfelelő e tekintetben G. A. vallomása is; és hogy a felek csak akkor jöttek rá a tévedésre, bizonyitja az A) alatti nyilatkozatnak 1901 július 24-én történt kiállítása. Az ügy ily állásában az 1901 júliusban kiállított H) alatti községi bizonyítvány az 1. rendű alperes rosszhiszeműségének megállapítására alkalmas bizonyítékul nem szolgálhat, mert e bizonyítványban 1. rendű alperes mint K. község jegyzője a fent előadott tényállás szem előtt tartásával a dolog természeténél fogva csupán az árverés napján tudomásra jutott tényekről tesz bizonyságot, azonban a bizonyítvány tartalmából azt a következtetést levonni, hogy az abban tanúsított tények 1. r. alperes előtt zálogjogának megszerzése idejében is ismeretesek lettek volna, annál kevésbbé lehet, mert a téves, a bekeblezés foganatosítása idejében K. község jegyzője nem 1. r. alperes, hanem maga G. A. volt. Igaz ugyan, hogy 4. és 5. rendű alperes mint hivatásszerüleg foglalkozó pénzintézetek a hitelügyletek lebonyolításánál fokozottabb mérvű gondossággal tartoznak eljárni; mindazonáltal 4. és 5. r. alperes rosszhiszeműsége azért nem állapitható meg, mert tény az, hogy a téves bekeblezésről sem maguk a felek sem mások nem birtak tudomással s arra a 4. és 5. rendű alperes a telekjegyzőkönyvnek a k—i birtokivvel történt egybevetése utján sem jöhettek, mivel a kereseti 4. ingatlanrészlet G. Á.-nak 38. jószágtestébe belévegyittetett, minélfogva ezen alperesek a téves tulajdonjogi bekeblezést csakis a helyszínén megejtendő azonossági szemle utján fedezhették volna fel, ilyen költséges eljárásra azonban a pénzintézetek nem kötelezhetők. Végül az a kérdés, váljon a 4. és 5. rendű alperesek zálogjoga a követelés kifizetése folytán egészben vagy részben megszünt-e, a jelen per tárgyát azért nem képezheti, mert a kereset erre a jogalapra fektetve nem lett, a jogalapnak ilyen irányban való kiterjesztése ellen pedig alperesek kifejezetten tiltakoztak. Mindezeknélfogva a rendelkező rész szerint ítélni kellett. * * = A három éven belül harmadik jóhiszemű személylyel szemben is kitörlési kereset a telekkönyvi rendtartás 150. §-a alapján indítható a nyilvánkönyvi jogaiban sértett oly egyén által, akinek a telekkönyvi végzés szabályszerűen nem kézbesittetett. Dtár III. f. V. k. 90. Telekkönyvi kiigazításnak három éven belül harmadik személyek ellen jóhiszeműségre való tekintet nélkül van helye, ha az uj tulajdonosok bekebelezésének eredeti érvénytelensége kimutattatik.