Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

8 Magánjogi Döntvénytár. hette, az a körülmény pedig, hogy az alperesek a szerződés létrejöttét el nem ismerik, a szerződéses jogviszony megállapítását szükségessé nem teszi, mivel az a kártérítés érvényesítése iránti perben is igazolható; és mert továbbá a szerződésből folyó jogok és kötelezettségek megnyílta után már csupán ezek érvényesítésének van helye s a jogalap, vagyis a szerződés valóságának vagy fennállásának kérdése a fél által, önként elválasztva, külön előzetes bírói döntés tárgyává nem tehető. = Hasonló határozat Dtár IV. f. XXVII. k. 172. sz. 5. Ha a körülményekből kitűnik, hogy a haszonbérbe adott ingatlanoknak területe csak a birtok közelebbi meghatározása czéljából vagy más hasonló czélból jelöltetett meg a haszonbérleti szerződésben^ a haszonbérlő a haszonbérlet lejárta után területhiány okából tartozatlan fizetés czimén haszonbérmegtérítésre jogos igényt nem támaszthal. (Curia 1906 nov. 14. 4135/905. sz. a. VII. p. t.) A kir. Curia: A kir. tábla ítéletét helybenhagyja azért, mert abból a nem vitás tényállásból, hogy alperes czég az A) a. szerződéssel 1889-től számított 12 évre haszonbérelt felperesi ingatlanokat már az 1889. évet megelőző 12 éven át haszonbérben birta s habár a 2. 7. a. szerződésben a haszonbéres birtok területe szintén fel volt tüntetve, sőt abban az egyes bérgazdaságokban 1—1 holdra eső haszonbérösszeg is meg volt határozva, az alperes a három bérgazdaság együttes haszonbérét fizette anélkül, hogy a haszonbérelt birtokterület hiánya miatt bármi panasza lett volna, vagy a bérlet megszűntekor, illetve az uj bérleti szerződés kötésekor a területhiányból származtatható igényeit fentartotta volna; továbbá abból a körülményből, hogy alperes az első 12 évi haszonbéridőszak leteltével az ingatlanok területét s annak határait elismerve, ugyanazt a bérgazdaságot újból 12 évre haszonbérelte, s habár az A) a. szerződésben a haszonbér ismét bérgazdaságonként felosztva is fel volt tüntetve, a felek egyike sem tett olyan intézkedést, melyből a szerződésben kitett területmennyiség meglétéről meggyőződhetett