Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

2 Mag ávjogi Döntvénytár. ról és jószágokról)); ilyenkor sincs tehát szó azok törvényes örökléséről. Hogy az örökségből való kizárásuk nemcsak az ingatlanokra vonatkozik, arra nézve a gyakorlatban nem volt kétség. (Frank: id. k. jegyzet.) Hazai jogunknak ezt az álláspontját fogadta el az országbírói értekezlet, mely a törvénytelen gyermekek öröklésére vonatkozólag kifejezett rendelkezést nem tartalmaz. Ezen értekezletnek hosszas és beható tárgyalásai során a nagyszámú jogtudósok részéről egyetlen szó sem esett a törvénytelen gyermekek öröklési jogáról, mi már magában eléggé bizonyítja, hogy a magyar jognak arra vonatkozó álláspontján az értekezlet változtatni nem kivánt, mert mivel sem indokolható az a feltevés, hogy az ellenkező szándék megfelelő kifejezést nem nyert volna. De kétségtelenül kitűnik ez magokból az ideiglenes törvényszabályoknak a törvényes öröklésre vonatkozó rendelkezéseiből is. Azoknak 9. §-a szerint végrendelet nem létében az örökhagyónak minden vagyona a tőle leszármazó törvényes gyermekekre száll és ha ezek közül egyik vagy másik nem élne, de törvényes maradékokat hagyott volna hátra, a reá jutandott osztályrészt ezek öröklendik. Az országbírói értekezlet tehát itt a régi magyar szokásjogot, mely az 1840: VIII. tcz. 2. §-ában a jobbágyokra nézve törvénybe foglalt elismerést is nyert, nem változtatta meg, hanem fentartotta addigi érvényében; mert annak 10. §-ában leszármazók alatt ezen §-nak a megelőző 9. §-ával való szoros összefüggésénél fogva csak a törvényes leszármazók érthetők, mit még világosabbá tesz a következő 11. §., mely szerint «ha az apa vagy anya, avagy közülök már egyik sem élne, a magyar törvények értelmében az apát az apai, az anyát az anyai ágon leszármazott oldalrokonok képviselik)). Hogy pedig a magyar törvények értelmében, amelyekre itt kifejezetten történik hivatkozás, a törvénytelen gyermek végrendelet hiányában nemzőitől sem örököl, annál kevésbbé oldalágon, kétséget nem szenved. Az ideigl. törv. szabályoknak 4-., 7. és 8. §-aiban használt ezen kifejezések alatt ((leszármazó örökösök)), ((leszármazó egyenes örökösök)) csakis azokat kell érteni, kik a 9. §. szerint törvényes öröklésre jogosultak, mert örökös fogalma alá csak öröklésre hivatott foglalható, mely kifejezés nem a vérségi kapcsot, hanem az örökösi minőséget jelenti. Az ideigl. törv. szabályokban egyetlen oly rendelkezés sem található, melyre bármely tág törvénymagyarázattal a törvénytelen gyermekek törvényes öröklési igénve a'apitható volna.