Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

(79. számú teljes-ülési polgári döntvény.) «A végrendelet nélkül elhalt anya hagyatékára nézve van-e a törvénytelen gyermeknek törvényes leszármazó létezése esetében is törvényes örökösödési joga?» (A 921/1905., 7075/1905., 3527/1904. és 6059/1904. számokhoz.) Határozat. A végrendelet nélkül elhalt anya hagyatékára nézve a törvénytelen gyermeknek törvényes leszármazó létezése esetében is van törvényes örökösödési joga. Indokok: Hazai jogunkban a törvénytelen gyermekeknek nincs helyük a törvényes öröklés rendjében. Frank szerint ((akik törvénytelen ágyból származnak, mint olyanok nemzőik után nem örökölhetnek, de ami tartásukra és nevelésükre szükséges, azt a nemzők vagyonára mint adósságot kell tekinteni és ugy kell fizettetni)). Osztó igazság I. 254. §. III. 481. 1.; ((törvénytelen gyermekek javára pedig a törvényes öröklésre nézve — mondja tovább jogtudósunk — sem irott törvényt, sem bizonyos szokást előmutatni nem lehet)). Ugyanott ugyanazon jegyzet alatt: 483. 1. Verbőczy Hármas könyve csak egy esetben emlékezik meg a törvénytelen gyermekekről, midőn bontó akadályul szolgáló rokonsági vagy sógorsági viszonyban állók, ezt tudva, egymással házasságra lépnek, melyből gyermekek származnak I. 106.—108. Ezen utóbbi czim 1. §-a szerint az ilyen gyermekeket «sem a pápa, sem a fejedelem nem törvényesítheti a törvényes fiak és már jog szerint való örökösök rovására és akarata ellenére, kivévén, ha fiak és atyafiak nem lévén, egyenesen a fejedelmet illeti az örökösödési), ((mert ez esetben a fejedelem akárkinek javára és ahogyan akarja, teljes hatalommal rendelkezhetik azon javakMagánjogi Döntvénytár.