Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

Tartalommulaló. xxxv Lap 196. %i 167. Az 1881. évi LX. icz. 196. §-a szerint az előnyös tételként bejelentett adók és illetékek tekintetében, a telekkönyvi hatóság csupán azon kérdés felrtt dönt, kogy a kimutatásban kitiinletett adók és illetékek a 189. §. szerint az előnyös tételek közé sorozandók-e, vagy sem, amiből következik, hogy a kir. kincstár által három évnél nem régibb időről hátralékban levő adóként kimutatott s az elárverezett ingatlant közvetlenül terhelő adó előnyösen sorozandó s erre vonatkozóan a számlakivonat tartalmával szemben vizsgálat tárgyává nem tehető, hogy ez az összeg helyesen van-e három évnél nem régibb hátraléknak kimutatva, vagy sem ? .... „ _ .... .... „. „„ .... 249 208. §. 169. A közigazgatási uton foganatosított zálogolás ut'án csakis a már esedékessé vált negyedévi bér esetről-esetre mint ingó vagyon vehető foglalás alá, de nem valamely ingatlannak a jövőben esedékessé válandó jövedelmei, és ennélfogva a kir. kincstárnak az az eljárása, mely szerint az ingatlan egyes lakóinál a jövőben esedékessé válandó béreket lefoglalta, hatályosnak nem tekinthető. — A közigazgatási uton foganatosított \égrehajtási eljárás, a telekkönyvi hatóság által a hozzá beadott előterjesztések utján meg nem támadható ..„ .„. .... 251 223. §. 170. Csupán perköltségben marasztaló ítélet alapján biztosítási végrehajtás el nem rendelhető „ .... ... ... .... .... _ _ 253 252. §. 122. A zárgondnok dijai és költségei, ha a zárgondnok számadása csakis ezeknek felszámítását tartalmazza, végzéssel, nem pedig Ítélettel állapitandók meg _ .._ _ _ .... _ .„ _ .._ .... _ 181 Ügyvédi rendtartás (1874: XXXIV. tcz.). 54. §. 21. Az 1874 : XXXIV. tcz. 54. §-a értelmében az ügyvédnek járó dij szabad egyezkedés utján is meghatározható; de a megállapodás érvényességéhez abban az esetben is megkívántatik, hogy a felek megállapodásukat Írásba foglalják, ha az ügyvéd dijának és időveszteségének kárpótlásáról saját felével szemben előzetesen lemond. (A Curia IV. tanácsának 24. sz. elvi jelentőségű határozata) _ .... — — 39 119. Az ügyvédi rendtartás (1874: XXXIV, tcz.) 54. §-ának azon rendelkezése, hogy az ügyvédi dij iránt létesült előleges egyezkedés érvényességéhez okirat szükséges, nem az ügyfélre, hanem az ügwédre tekintettel szabja elő az okirati kényszert; miből következik, hogy olyan előleges megállapodás, mely szerint az ügyvéd az őt különben meg illető dijról egészben vagy részben lemond, avagy az köttetett ki, hogy az ügyvéd csak bizonyos feltétel bekövetkezése esetére követelhet díjazást, irásba foglalás nélkül is érvényes. (A Curia Vili. tanácsának 15. sz. elvi jelentőségű határozata) . .. ... ~ _.. _ 177