Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

XXXII Tartalommulató. czéljából a bizonyítás terhe felperesre hárul. (A Curia VI. tanácsának 1. sz. elvi jelentőségű határozata) .,_ _______ 1^4106. Az alapperbeli jogerős ítéletlel szemben a felperes olyan uj tényeket tartozott volna bizonyítani, amelyek alkalmasak arra, hogy a bíróilag jóváhagyott számadás kiadási rovatából a perujitási keresetben kifogásolt tétel kihagyassék; mert az alapperbeli jogerős Ítélet csak uj tények bizonyítása esetén tehető bírálat tárgyává, ellenben az alapperbeli tényállás megváltoztatására alkalmas uj tények bizonyítása nélkül, pusztán a gyámi törvényben lefektetett jogelvekre való hivatkozással, az alapperbeli Ítélet nem hatálytalanítható. (A Curia VIII. tanácsának 2. sz. elvi jelentőségű határozata) „. 162 109. Az ügyfelek elnevezésénél, perújítás esetében is, azoknak az újított perben elfoglalt állása az irányadó. Ezek szerint tehát a pert ujitó ügyfél akkor is felperesnek tekintendő, ha az alapperben alperes volt. (A Curia VIII. tanácsának 5. sz. elvi jelentőségű határozata) ~ 165 117. A rosszhiszemű perlekedő s alapperbelileg nyertes ügyfél, a perújítás folytán nyertes ellenfelének nemcsak az alapperbeli költségeket megtéríteni, hanem az alapperbeli ítélet alapján kieszközölt birói jogcselekvények által okozott károkért, s ekként az előbbeni állapot helyreállításáért is felelősséggel tartozik. (A Curia VIII. tanácsának 13. sz. elvi jelentűségü határozata) „_ .„ 175 Felhívási per. 171. Valamely követelés fennállásának állítása, ha ez nem is történik mások előtt, hanem csupán az állítólagos adóshoz intézett levélben, a kérkedés fogalma alá esik. Ezzel szemben felhivónak jogos érdekét képezi, annak birói megállapítása, hogy felhívottnak ellene követelése fenn nem áll; erre pedig egyéb ut nem áil felhívó rendelkezésére, mint a felhívási kereset megindítása .„ _ _ _ 253 181. Megállapítható a kérkedés ténye abból, hogy a felek közt más ügyből folyamatban volt perben alperes egy periratban azt a kijeentést lette, hogy felperes neki bizonyos összeggel adósa. A felhívási keresetet nem tes/.i időelőttivé az, hogy a vitatott jog a felhívási keresettel indított per folyama alatt állítólag érvényesíthető még nem volt 272 Számadási per. 3. Ha az elsőbiróságnak azt a végzését, ameMyel a felhívottat a különbeni következmények terhe alatt a számadás előterjesztésére utasítja, a másodbiróság helybenhagyta, ugv ezen végzés ellen további felfolyamodásnak hehe nincs, s a számadás ezen végzés kézbesítésétől számítandó haláridő alatt nyujlandó be, és ha a felhívott ennek nem felel meg s a felhívó a határidő ellelte ulán kéri a felhívottnak a kereset értelmében való marasztalását, ugy ennek nem állja útját az, hogy a felhívott számadását ezen kérvény beadása után előterjesztette _ 5 84. Ha a számadásra felhívott számadását, bár az annak beadására kitűzött zárhatáridő letelte és a marasztalási kérelem előterjesztése után, de az ítélet meghozatala előtt beterjesztette, miután nincsen elzárva attól, hogv a számadást az elévülési időn belül utólag is beadhassa: az eljáró b róság a számadást, mint kellő időben beadottatt, figyelembe venni tartozik ~ — — - 125 93. Számadás iránti felhívási perben, ha a felhívott az 1881 : LIX. tcz. 83. §-a alapján maraszlal'a'ott, a felhívott, számadását az elévülési határidőn belül birtokon kívül ulólag is beadhatja, anélkül, hogy per-