Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

Magánjogi Döntvénytár. dés, a halálesetre szóló s ennélfogva öröklési jogi intézkedéseket tárgyazó részében pedig öröklési szerződés. A halálesetre szóló rendelkezések végrendeletnek már azért sem tekinthetők, mert az osztrák polgári törvénykönyv 552. §-a szerint a végrendeletek lényeges ismérve a visszavonhatóság, a H) a. pedig kétoldalú szerződés lévén, a szerződésnek ebbeli minősége az egyoldalú visszavonhatóságot kizárja. Mindazon intézkedéseket, melyeket a H) a. szerződés felölel, az osztrák polgári törvénykönyv 4217. §-a értelmében a házassági szerződésbe fel lehetett ugyan venni, de az öröklési szerződés tárgyát képező halálesetre szóló rendelkezéseknek az okiratba való felvétele, a külalak tekintetében fontos volt annyiban, amennyiben az öröklési szerződés tárgyát képező rendelkezések érvénye az 1249. §. értelmében a végrendeleti formát kívánta meg. A H) a. mint öröklési szerződés, alakszerűség tekintetében az osztrák polgári törvénykönyv által előirt kellékeknek, nevezetesen az 1249., 802., 579. §-ok és a 73. sz. függelék rendelkezésének megfelel, mert a szerződő jegyesek közt a házasság megköttetett, mert az egyoldalú visszavonhatóság ki volt zárva, mert felperes a más által irott okiratot sajátkezüleg irta alá, mert az okirat kiállítása s aláírása 3 tanú jelenlétében történt, s mert az okirat utolsó bekezdése, a tanuk által az okiratra vezetett záradék, különösen az «igy történt)) szavak, a tett rendelkezések tekintetében a végakaratra vonatkozó elismerést is magukban foglalják. Az okirat kiállítása idején érvényben volt jogszabályoknak megfelelő alakban megkötött szerződés érvényét a későbbi jogszabályok nem érintik. Az id. törvk. szab. 19. §-ának 2. mondata azt a kijelentést tartalmazza ugyan, hogy az ősiségi pátens 5. és 6. §-aiban foglalt eseteket kivéve (melyek itt fenn nem forognak) a végrendelkezési és öröklési jog az örökhagyó halálakor fennálló törvények szerint ítélendő meg, ez az intézkedés azonban nem vonatkozik az osztrák polgári törvénykönyv hatálya alatt megkötött öröklési szerződésekre, s az ily szerződések alapján már megszerzett, vagy elenyészett jogokra, amelyekre nézve az id. §. 1-ső mondata a visszaható erőt egyenesen kizárta. Az 1876 : XVI. tcz. sem érintette az osztrák polgári törvénykönyv uralma alatt létrejött öröklési szerződés érvényét, mert a 38. §. kimondja, hogy a hivatk. törvény hatálybalépte előtt készült öröklési szerződések alaki kellékei a keletkezésük idején érvényes jogszabályok szerint itélendők meg. A H) a. szerződéssel szabályozott jogokra tehát a későbbi jogszabályok nem voltak befolyással, akár kedvezőbbek, akár kedvezőtlenebbek voltak azok az okirat kiállítása idején érvényben volt jogszabályoknál, ebből az okból tehát felperes a közszer-