Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

Magánjogi Döntvénytár. 9S zemény tekintetében az idézett törvénykönyvi szabályzat 13. §. és az 1840 : VIII. tcz. 8. §-ra sikerrel nem hivatkoztiatik. A H) a. szerződés a közszerzeményi igényre is kiterjed. Felperesnek ugyanis a //. a) a. kiállítása s illetve a házasság megkötésekor az osztr. polg. törvkv. 1233. §-a értelmében közszerzeményre törvény szerint nem volt igénye. Ezt a jogintézményt ismerte ugyan a törvény, megengedte, hogy a házasfelek maguk közt vagyonközösséget állapítsanak meg, de ehhez külön szerződés kiállítása kívántatott meg. Akkor tehát, amikor a szerződő felek a fí) a.-ban vagyonközösséget meg nem állapítottak s felperes kijelentette az 5. p.-ban, hogy a haszonélvezeten s a 2. p. körülirt 12000 frton kivül férje hagyatékára semmiféle igényt nem támaszt, ezzel a szerződő felek kijelentették azt is, hogy a házasság alatti szerzeményre az 1237. §. szerint való különvagyon rendszere marad fenn. A H) a. tehát a közös szerzemény kérdését, habár nemleges alakban szabályozta s a feleknek erre vonatkozó akaratát kifejezésre juttatja, mert a másnemű igények kizárására vonatkozó nyilatkozat mindarra kiterjed, amire a házassági kapocsból folyólag vagyoni igény általában támasztható volt, kiterjed tehát a közös szerzeményre is. A szerződő feleknek a közösség kizárására vonatkozó akarata világos kifejezést nyer az 5. p. utolsó mondatában is, amely a férjnek biztosítja a hagyaték tekintetében a rendelkezés jogát, s a férj elhatározásától teszi függővé, hogy vagyonában a nő részesedjék-e vagy sem. Alaptalan felperes azon állítása is, hogy a H) a. szerződés érvénytelen azért is, mert annak megkötésekor felperes kiskorú volt, s a szerződést a gyámhatóság jóvá nem hagyta, azért, mert az gyámhatósági jóváhagyást nem igényelt, mivel felperes saját vagyonáról nem rendelkezett, sem őt megillető jogokról le nem mondott. A szerződés szerint a hozományt nem felperes, hanem a szerződésben szintén résztvett apja adta. A hozomány elfogadása tehát, de a hitbér elfogadása sem igényelt jóváhagyást. Nem igényelt jóváhagyást az 5. pontnak az a rendelkezése sem, mely szerint felperes részére a hagyaték 1U részének életfogytiglan haszonélvezete biztosíttatott, mert a szerződés keltekor az örökhagyónak, akinek felperes a második felesége volt, már volt egy gyermeke, felperesnek tehát az osztrák polgári törvénykönyv 757. §-a szerint csak a hagyaték lU részének haszonélvezetére lehetett igénye, ezt pedig a szerződés biztosította s igy jogról való lemondás esete fenn nem forgott. Nem igényelte a szerződés a gyámhatóság jóváhagyását arra nézve sem, hogy a felek külön vagyon rendszerének fentartásával a vagyonközösséget maguk közt kizárták, mert az osztrák polgári törvénykönyv értelmében felperesnek a közszerzeményre nem volt törvényes igénye,