Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)
74 Magánjogi Döntvénytár. 40. A kegyúri terhekhez az egyházjog szerint nemcsak a templom, plébánia és iskolaépület jentartása r hanem a plébánosnak és kántortanítóknak javadalmazása is hozzátartozik. Ha tehát az ingatlan eladásakor kiköttetett, hogy a kegynrasággal járó jogok és terhek a vevőre át nem szállanak, hanem azok továbbra is a püspökséget illetik és terhelik, ezen intézkedés folytán a plébános és a kántortanító javadalmazása nem sorozható a szerződés 3. pontjában emiitett s aaz eladott uradalommal kapcsolatos minden közterhek^) közé, amelyeket a birtok átvételének idejétől a vevő köteles viselni. (Ouria 1906 deczember 19. 6668/906. sz. a. I. p. t.) A szombathelyi kir. törvényszék: Felperest keresetével elutasítja. indokok: Felperes azon alapon kéri a B) és C) alatti egyházlátogatási okiratokban a n—i plébánosnak és tanítónak járó deputátumok kiszolgáltatására alperest, mint a n—i uradalom ezidőszerinti tulajdonosát kötelézni, mert ezen okiratok szerint Sz. I. volt sz—i püspök, mint a sz—i püspökség tulajdonát képezett n—i uradalom akkori haszonélvezője földesúri jogánál fogva a n—i plébános által használt s annak javadalmazásához tartozó földekből négy hold földet elvont s azt a jobbágyoknak épületek emelésére adományozta, az elvont négy hold föld helyébe kárpótlásul az egyházlátogatási okiratok szerinti deputátumokat rendelte kiadatni az uradalom által. Minthogy a négy hold földet nem a kegyúr, hanem a földesúr vonta el s annak fejében cserébe a földesúr az uradalom részéről deputátumokat rendelt kiadatni s mivel ezen deputátumok 100 év óta az uradalom által lettek kiszolgáltatva, igy azok olyan közterheket képeznek, amelyek a birtoktól el nem választhatók, minélfogva azokat, mint dologi terhet, mindig az uradalom mindenkori tulajdonosa tartozik viselni. Alperes tagadásával szemben tehát az bírálandó el, hogy a deputátumok a n—i uradalommal összefüggő dologi terhet képeznek-e vagy sem. A dologi terhek szerzésének módja különböző aszerint, hogy az ezekkel kapcsolatos jogok szerzésének törvény, bírói határozat vagy a felek rendelkezése szolgál-e alapul. Azok a