Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

Magánjogi Döntvénytár. 75 szolgáltatások, amelyeket a törvény ruház fel dologi teher jellegével, azonnal dologi teherré lesznek, mihelyt az azokat megállapító jogviszony létesül és pedig arra vaíó tekintet nélkül, hogy a szolgáltatások telekkönyvi bejegyzése kívántatnék. Mig a birói határozat, vagy a felek rendelkezésén alapuló jogok csak akkor válnak dologi teherré (telekkönyvi rendtartás 63., 66. §.), ha azok a telekkönyvbe bejegyezve vannak. Vizsgálandó tehát, hogy a deputalumokkal kapcsolatos jogok szerzésének módja olyan-e, amelyet a törvény dologi teher jellegével felruház. Az 1778. évi egyházlátogatási okirat szerint a n—i plébániának javadalmazásához tartozott kilencz hold föld, ezenfelül deputatumra sem készpénzben, gabonában, borban, szénában, tűzifában, sem másnemű dologban, sem az uradalomtól, sem a hívektől helye nincs, amint azt a okirat magyar fordítása szószerint kifejezi. Eszerint tehát a plébánost a kegyúrtól semmiféle szolgáltatás nem illettet de nem illette az uradalomtól vagy hívektől sem szolgáltatás, különösen pedig olyan párbér-szolgáltatás, amely ingatlanokon nyugszik. A tanítói deputátumra pedig nem merült fel adat, hogy az ezen időben már kiszolgáltattatott volna, az csak az 1838. évi egyházlátogatási okiratban fordul először elő. Az 1811-i egyházlátogatási okiratban az foglaltatik, hogy a plébános javai ésjavadalmai a h—völgyi szántó, amelyből négy hold a kerttel együtt — amelyet korábban a plébános birt — az uradalom által a plébánostól elvonatolt és épületek emelésére Sz. volt püspök által, aki földesúri joggal birt, a jobbágyoknak adatott, miután azok helyébe évi deputátum rendeltetett. Az 4830-i egyházlátogatási okiratból azonban már határozottan kitűnik, hogy a plébánost öt hold szántó illeti, mig a tőle elvont négy hold szántó és kert helyett, amely a földesúr birtokába ment át, helyébe csere utján a kereset tárgyát képező deputátum rendeltetett az uradalom részéről. Az iskolamester javai és jövedelmeinél el van mondva, hogy deputátuma az uradalom részéről két mérő buza, hat mérő rozs. Minthogy az okiratokból megállapítható, hogy a deputátumok sem kegyúri terheket, sem párbért nem képeztek, mert felperes is állítja, hogy azok nem a kegyurasággal járó kötelezettségek alapján lettek kiszolgáltatva s az, hogy párbér czimén lettek volna kiszolgáltatva, az 1778-i okirat egyenesen kizárja, ezen okiratok alapján megállapítható, hogy a kereseti deputátumok a plébániától elvont négy hold föld és kert helyett adattak kárpótlásul a plébános és tanító javadalmazása fejében. Miután a kereseti deputátum ezek szerint a törvényen alapuló dologi teher jellegével nem bír, amennyiben dologi jogon nyugvó kegyúri tehernek vagy párbérnek nem tekinthető, hanem az csak egyrészt a plébános és tanító, másrészt a sz—i püspök-