Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

Magánjogi Döntvénytár. 71 létezésének megállapítását czélozza, amire felperesnek avégre vau szüksége, hogy a vételből eredő jogát annak idején, midőn az ingatlan az alperes nevére kerül, a telekkönyvben is érvényesíthesse. A kereset ily irányban való elbírálásának pedig nem áll útjában sem az, hogy alperes az eladott ingatlannak nem telekkönyvi tulajdonosa, sem az, hogy a telekkönyvi tulajdonos és azok, akikkel az alperes az ingatlant, amelyből egyrészt a felperesnek eladott, harmadik személytől közösen vette, perben nem állanak stb. 37. Az az eladó, aki az előzetes szerződésben a vételár meghatározott részének lefizetése ellenében a végleges adásvevési szerződés kiállítására magát kötelezte, az által, hogy ezen kötelezettségének eleget nem tett s az eladott birtokrészlet tehermentes bejegyzését nem biztosította, a szerződés lényeges feltételét sértette meg. Ez a szerződésszegés a másik felet feljogosítja a jogügylei felbontására s a szerződésszegés következményeként a foglaló kétszeresének követelésére. (Ouria 1906 deczember 11. 3242/905. sz. a. I. p. t.) A szolnoki kir. törvényszék: A peres felek közt a i—i ingatlan adásvételére nézve 1899 augusztus 23-án létrejött jogügyletet semmisnek kimondja s alperes köteles felperesnek 180 K tőkét s járulékait megfizetni. Indokok: A II) alatti ideiglenes adásvételi szerződés 3. pontja értelmében a vételár első részlete 1900 szeptember 29-én lett volna fizetendő s az 5. pont szerint ugyanakkor lett volna a végleges adásvevési szerződés kiállítandó. Bizonyítva van az, hogy fetperes az Vs vételárrészletet ki akarta fizetni alperesnek, azonban ez a pénzt el nem fogadta és alperes nem tagadta, hogy a kitűzött határidőben a végleges szerződés kiállítását, illetve aláírását megtagadta. Miután pedig ezen körülmények a létrejött szerződés lényegét érintő feltételek: alperes tekintendő szerződésszegőnek s a szerződésszegés folytán felperes jogosítva van a szerződéstől elállani, annak semmivé váltát kérni s az adott foglaló kétszeresét visszakövetelni: ennélfogva a rendelkező rész szerint ítélni kellett. (1904 szeptember 28. 11,644/904. sz.) A budapesti kir. tábla: Az elsobiróság ítéletét helyben-