Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)
72 Magánjogi Döntvénytár. hagyja azzal a változtatással, hogy a jogügyletet hatálytalannak nyilvánítja. Indokok: Minthogy oly esetben, midőn valamely foglalóval megerősített szerződés az egyik fél hibájából teljesedésbe nem megy, a másik fél vagy a szerződéshez ragaszkodhatik s annak teljesítését és esetleges kárának megtérítését követelheti, vagy a szerződéstől a maga részéről is elállhat és a foglalót megtarthatja, illetve annak kétszeresét követelheti, a felek közti adásvevési szerződés pedig alperes hibája folytán nem ment teljesedésbe, felperes nem volt köteles elsősorban a szerződés teljesítése iránt indítani keresetet, hanem teljes joggal léphetett attól vissza a maga részéről és követelhette annak felbontását s az adott foglaló kétszeres megtérítését. Az elsőbiróság Ítéletét ennélfogva azzal a változtatással, hogy a felek közt létrejött előzetes adásvevési szerződés, miután az nem kezdettől fogva érvénytelen, hanem a későbbi tények folytán vált hatálytalanná, nem semmisnek hanem hatálytalannak volt nyilvánítandó s egyébként a most felhozott és saját indokai alapján helybenhagyni kellett. (1905 márczius 9. 40,569/904. sz.)_ A kir. Onria: A kir. tábla ítéletét helybenhagyja oly értelemben, hogy a felek közt létrejött jogügyletet felbontottnak nyilvánítja. indokok: Felperes a C) alatti ideiglenes adásvevési szerződést azért kérte felbontani s alperest a foglaló kétszeresének fizetésére kötelezni, mert alperes a szerződésben elvállalt kötelezettségének teljesítését, nevezetesen a vételár esedékes első részletének felvétele ellenében bekeblezésre alkalmas végleges szerződés kiállítását megtagadta s mert az alperes ingatlanán levő tetemes jelzálogterhek miatt a vett ingatlanrész tehermentesen le nem jegyezhető. Bizonyítva van, hogy felperes az ideiglenes szerződésnek megfelelően alperest a vételár Vs részével megkínálta s a megvett birtokrészlet tehermentesítésének biztosítását és az átírásra alkalmas végleges szerződés kiállítását kívánta, az alperes azonban a lefizetni szándékolt vételári részletet csak nyugta ellenében akarta elfogadni s a tehermentesítésre s a végleges adásvevési szerződés kiállítására csak 4900 szeptember 29-én, amidőn az egész vételár lefizetendő volt, nyilatkozott hajlandónak. Alperes azáltal, hogy a C) alatti szerződés 5. pontjában elvállalt azon kötelezettségének, hogy a vételár Va részének lefizetése ellenében a végleges adásvevési szerződés kiállítására magát kötelezte, eleget nem tett s az eladott birtokrészlet tehermentes lejegyzését nem biztosította, a szerződés lényeges feltételét megsértette. Ez a szerződésszegés a felperest, ki a teljesítésre a kitűzött határidőn tul várakozni s magát a
