Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

Magánjogi Döntvénytár. 57 •egyezség jött létre, mely szerint felpereseknek az m-i nem tkkvezett. 27 vékás uj osztályföld jutott. Ezen uj osztályfőit!, melynek értéke 3780 K a felperesektől 189G okt. 26-áu birői határozat alapján minden rekompenzáczió nélkül elvétetett, s minthogy a többi örökösök ezért nekik szavatossággal tartoznak, kérték alpereseket egy 3780 K értékű 27 vékás földnek vagy annak értékének a megfizetésére kötelezni. Alperesek a kereset -elutasítását kérték, mert felperesek ugyanezen per tárgyáért már indítottak keresetet s ezzel elutasitlattak, tehát ítélt dolog; de felperes a tőlük elvett uj osztályföldért 1896-ban törzsingatla­naik után Sz.-n kaptak legelőföldet kárpótlásul s ez okból is elutasitandók. A törvényszék a rendelkező rész szerint itélt a kö­vetkező okokból. A per adataiból kétségtelen, hogy felperes és az alperes jogelődük néhai E. F. hagyatékában osztályegyez­séget kötöttek s hogy e hagyatékból való kielégítésként része­sültek felperesek az m—i telekkvezetlen uj osztályföldekben is más hagyatéki tárgyakon kívül, s hogy ezen uj osztályföldek 4896-ban bírói határozattal tőlük elvétettek. Ezen elvett földekért a többi örökös, akik az osztályban résztvettek, szavatossággal, kárpótlással tartoznak örökségük erejéig annál is inkább, mert alperesek nem bizonyították, hogy az elvett földekért kárpótlást kaptak volna, mivel azon körülmény, hogy felperesek az osztály­egyezség folytán nekik jutott más törzsingatlanaik után járulék­ként kaptak Sz—n legelőföldet, az nem kárpótlás az elvett uj osztályföldekért, hisz az alperesek is kaptak a nekik jutott törzs­ingatlanok után járulékként osztályföldeket a m—i arányositási perben, stb. A néh. id. E. F. hagyatéka feletti osztozkodáskor felpere­seknek jutott, de később birói intézkedés folytán rekompenzáczió nélkül elvett és 8119 K értékű uj osztályfőid ugy tekintendő, mintha a hagyaték feletti osztozkodáskor sem képezte volna ha­gyaték tárgyát, vagyis 4 ágnak jutott összes hagyatéki vagyon­ból ezen érték levonandó s illetve az elvevés folytán beállott 8119 K kárt mindegyik ág egyformán tehát egynegyed részben viseli, vagyis a kár fele 4059 K felperesekre, a másik fele pedig az alperes 2 ágára esik. igaz ugyan, hogy a felperesek a tőlük elvett uj osztályföldek egész értéke fejében követelik a kereseti 3780 K-t, s amennyiben az uj osztályföldek csupán azon érték­kel bírtak volna, akkor csupán ezen 3780 K felét lehetett volna a felpereseknek megítélni, mivel azonban a szakértők véleménye szerint az uj osztályföldek elvétele folytán a felperesek 8119 K kárt szenvedtek illetve annyival kevesebb érték jutott nekik E. F. hagyatékából, ezért nem a felperes téves becslése, hanem a szak­értők véleménye szerint fennálló 8119 K tényleges kár felét 4059 K-át tartoznak a felperesek és alperesek is viselni, mivel

Next

/
Thumbnails
Contents