Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)
Magánjogi Döntvénytár. azonban a felperesek az alperesekre háruló 4059 K tényleges kárnál is kevesebbet 3780 K-t vettek alperesekkel szemben keresetbe, azért az összes alpereseket csupán 3780 K-ban kellett a rendelkező rész értelmében marasztalni. (1904 november 24-én 4898/904.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja és felpereseket keresetükkel elutasítja. Indokok: Néhai id. E. F. hagyatéki vagyonában felperesek és. alperesek jogelődei, az özv. E. F.-né által osztály alá bocsátott ingatlanok, illetve a birtokában volt és átadott uj osztályföldek bevonásával megosztoztak s az osztályegyezség alapján a k—i járásbíróság a hagyatékot az örökösöknek át is adta. Az osztályegyezség megkötése idején a m—i arányositási per már folyamatban volt, a hagyatéki osztálynál tehát felperesek átvéve a nem telekkönyvezett uj osztályföldeket, tudták, hogy az osztályföldeknek sorsa az arányositási per mikénti eldöntésétől függ. Az átvett és az arányositási per végrehajtásáig felperesek által birtokolt uj osztályföldek az 1881-iki birtokossági osztálynál a tőkeföldek váltságjoga után osztattak ki és törzsingatlan nélkül jutottak ugy felperesek jogelőde, mint az osztályegyesség folytán felperesek birtokába. Amikor azonban az arányositási perben nem a birtokossági osztály, hanem tekintet nélkül az ingatlantól különválasztott redemptió összegre, kinek-kinek tényleges kül- és beibirtoka válságárának mennyisége alapján állapíttatott meg a közösbirtok illetőségben való részesedés kulcsa, felperesek az 4881. évi birtokossági osztálynál kiosztott s az osztályegyesség folytán birtokukba jutott uj osztályföldeket elvesztették, azok az arányositási per végrehajtásánál tőlük bíróilag elvétettek s az aránykulcs mellett felosztás alá kerültek. Igaz ugyan, hogy a nem telekkönyvezett uj osztályföldek elvesztése felperesek károsodását vonhatta maga után, de mivel előzőleg az özv. E. F.-né birtokában volt uj osztály földeket néhai E. F. hagyatékának megosztásánál felperesek a többi örökösök szavatosságának kikötése nélkül fogadták el; örökrész fejében s mivel az egyes örökrészek értékének az egyességi osztály után az örökösök hibáján kivül beállott csökkenéséért vagy elvesztéséért, az örökösök külön kikötés nélkül egymással szemben csak az esetre tartoznak szavatossággal, ha ezáltal egyes örökösök törvényes osztályrészükben rövidülnének meg, de mivel felperesek, akik E. F.-nek törvényes osztályrészre jogosult egyenes leszármazói ugyan, nem is állították, hogy az osztályegyezség alapján örökrészképpen nekik jutott uj osztályföldek elvesztése által törvényes osztályrészükben megrövidültek volna, alperesektől az uj osztályföldek elvesztése folytán támadt káruk megtérítését nem követelhetik. (1905 február 21. 923/905. sz.)
