Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

A házasság megszűnése. SÍ rendelő végzés alperesnek szabályszerűen kézbesíttetett, alperest terheli annak bizonyítása, hogy felperest jogos ok miatt hagyta el. Ha ezen bizonyítási kötelezettségének eleget nem tesz, a házasság felbontandó. (C. 4761/96. M. 15,065.) Az életközösség vissza nem állítása folytán felperes keresetét az 1894: XXXI. t.-c. 77. §. a) p. alá eső most már beállott bontó okon kivül jogosítva volt más bontó okra is alapítani s ekként a keresetnek a 80. §. c) p. meghatározott bontó okra való kiterjesztése a 77. §. a) p, alkalmazását a fennforgó esetben ki nem zárja. (C. 904. ápr. 20. 2355.) A házassági törvény 77. §. a) pontja csak a fél kérelmére és csak akkor nyerhet alkalmazást, ha a fél első sorban az életközösség visszaállítását szorgalmazza, a házasság felbontását pedig csak az életközösség visszaállítása megtagadásának következményéül kéri. Ha felperes a házassági törvény 80. §. a) pontjaiban foglalt bontó okok mellett a 77. §. a) pontjára is hivatkozott ugyan, de azt, hogy az alperes által megbontott életközösség visszaálííttassék, sem azon alkalommal, sem utóbb nem kérvén, nyilvánvaló, hogy az a hivatkozás csak ama törvényhely rendelkezéseinek téves értelmezésére vezetendő vissza és hogy a felperes kivánata egyedül oda irányul, hogy a házasság a felhozott többi okok mellett azért is felbontassék, mivel alperes őt jogos ok nélkül elhagyván, a házastársi kötelességeket ezzel is megsértette; ez esetben tehát az elhagyás a házassági törvénynek nem 77, §. a), hanem a 80. §. a) pontjának tekintete alá esik. (C. 97. máj. 11. 1807. M. 15.058.) A birói felhívás sikertelensége folytán felperesnek már megnyílott az a joga, hogy a házasság felbontását az 1894: XXXI. t.-c. 77. §. a) pontja alapján kérhesse. Amennyiben az elhagyó fél a birói meghagyásnak igazolatlanul eleget nem tesz, s az elhagyás jogos okát nem bizonyítja, a házasság felbontásának minden további békéltetési kísérlet nélkül helye van, s így az a körülmény, hogy felperes a kitűzött békéltetésre személyesen meg nem jelent s képviselője előadása szerint a per folyama alatt Amerikába kivándorolt, a felbontásnak útjában nem állhat. (C. 903. okt. 29. 7104.) Habár a házastárs a házasság felbontása iránti keresetét az életközösség visszaállítására szabott határidő eltelte előtt egy nappal és így idő előtt adta be, az időelőttiség okából el nem utasítható, mert annak elintézésekor a 30 napi záros határidő már eltelt s mert alperes a házassági életközösséget birói meghagyás ellenére a megszabott határidő alatt vissza nem állította s a kibékéltetésre s a kereset tárgyalására meg nem jelenvén, azt. hogy a különélésre jogos oka van, bizonyítani meg sem kísérelte. (C. 1904. jun. 28. 5725.) A peres házasfelek a köztük előzően lefolyt perben keletkezett másodfokú ítélet meghozatala után benyújtott kérvényükben határozottan kijelentették, hogy egymással kibékültek, 1894. Dr. Meszlényi: Magyar magánjog. II. k. (5