Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)
A házasság megszűnése. 73 C: Az állandó birói gyakorlatban kifejezésre jutott anyagi jogszabály szerint a házassági életközösséget szándékosan és jogos ok nélkül megszüntető házastárs rendszerint nincs ugyan elzárva attól hogy a Ht. 77. §. a) pontja alapján az abban meghatározott tartalmú határozat kibocsátása végett a bírósághoz forduljon: ez a rendszerinti jogosultsága azonban ahhoz az elengedhetelen előfeltételhez van kötve, hogy előzően a további különélésnek jogtalan jellegét a maga részéről a bíróságon kivül megszüntesse azzal a tényével, hogy vétlen házastársához békítően közeledve, őt kiengesztelni és a házassági életközösség visszaállítására és komoly célzattal magánúton reábirni igyekezzék és ezeknek megtörténtétől kezdve a Ht. (7. §. a) pontjában megszabott hat (6) hónap sikertelen eltelését bevárja. (E. H. 1916. évi október hó 3-án. P. III. 3923/1916. sz. Uj Dtár 1916/24. 236. sz.) Igaz, hogy rendszerint a jogos ok nélkül különélő házastárs is kérheti a házasságának a H. T. 77. §-a a) pontja alapján való felbontását, ha a kiengesztelés célzatával békítőleg közeledik a másik házastárshoz és őt a házassági életközösség visszaállítására őszintén és komolyan reábirni törekszik, a másik házastárs azonban az életközösség visszaállítását jogos ok nélkül megtagadja s azóta a birói eljárás megindításáig hat hónap eltelt. Nem nyerhet ezen az állandó birói gyakorlaton alapuló jogszabály alkalmazást akkor, ha a jogos ok nélkül különélő házastárs terhére a másik házastárssal szemben olyan viselkedés róható fel. amellyel erkölcsileg ő tette lehetelenné a jogos okból különélő házastársra nézve az életközösség visszaállítását. (C. 5579/1923., M. T. VI. 1925. 37.) Az állandó birói gyakorlat szerint az a házastárs, aki az életközösséget szándékosan és jogos ok nélkül szakította meg, rendszerint nincsen elzárva attól, hogy a H. T. 77. §-a alapján a házasság felbontását kérhesse, ha békítőleg közeledve a másik házastárshoz, utóbbit komolyan kiengesztelni s az életközösség visszaállítására reábirni törekszik s ha ennek sikertelenségétől számított hat hó elteltével szorgalmazza birói meghagyás utján az életközösség visszaállítását. Forognak fenn ugyanis esetek, amidőn azok körülményeire tekintettel, az elhagyott házasfél az ilyen kiengesztelő közeledésre nem zárkózhatik el a kibéküléstől s az életközösség visszaállításától, mert különben különélése jogosulatlanná válik. Ez a kivételes szabály azonban nem nyerhet alkalmazást akkor, ha az elhagyó házastárs a másikkal szemben oly házastársi kötelességszegést követett el, amelyet utóbbi e sértés sulvosságánál fogva az élet közönséges felfogása szerint megbocsátani nem tartozik. (C. 6724/1923. M. T. 1925. 32.) A m. kir. Curia azt a következtetést vonja le, hogy felek a házassági életközösséget közös akaratelhatározással szüntették meg. Az ilyen a házasság erkölcsi tartalmával és céljával ellen-