Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

72 Házassági jog. tiltás jogos ok a különélésre. (1927. febr. 3. P. III. 3242/1926. Térfy Dt. 1927. 516. sz.) Nemi betegségnek nemi fertőzés utján való megszerzése szándékosan és súlyosan sérti a házastársi kötelességet. — Az egyik házastársnak bontó okot megvalósító cselekedete pedig jogos okot szolgáltat a másik házastársnak a házassági életközösség megszüntetésére. (C. P. III. 3664/1918., Mj. Dt. XIII. 28.) A férj azzal, hogy nejét utcai cafatnak, ringyónak nevezte, őt női becsületében mélyen megsértette. Az ilyen súlyos sertést a feleség abban az esetben sem köteles férjének megbocsátani, ha az kiengesztelés céljából békítőleg közeledik hozzá s őszintén és komolyan törekszik az ő hibájából megszakadt életközösség helyreállítására. (C. 140/1924. M. T. VI. 1925. 42.) C: Menthető meggyanusítás nem szolgáltat a meggyanúsított házastársnak jogot arra, hogy a házassági életközösséget végleg megszakítsa. (1242/1921. M. Tára III. 23. sz.) Felperes felhozta, hogy igaz ugyan, hogy a házassági élet közösségét ő szakította meg, de mert érvelése szerint erre okot alperes tűrhetetlen magaviselete szolgáltatott, elhagyó félnek alperes tekintendő s ez a bontó ok ma is fennáll. Felperesnek ez az érvelése jogi alappal nem bir, mert a házassági életközösséget tényleg a felperes szakította meg s ha ezt jogos okból is tette, — az elhagyásra, mint alperes vétkes cselekményére nem hivatkozhatik s ha való lenne is, hogy alperest jogos okból hagyta el, — erre felperes csak akkor és annyiban hivatkozhatnék, ha és amennyiben az elhagyást alperes érvényesítené a felperessel szemben. (C. P. III. 5833'1925.. 1926. máj. 28. Polg. Jog esettára.) V. ö. fent d) alatt is. f) A jogos ok nélkül különélő házastárs bontó igénye. Igaz ugyan, hogy a férj, aki a nejét jogtalanul elűzte, nincs elzárva attól, hogy utóbb nejét a házassági életközösség visszaállítására köteleztetni kérhesse, de ennek a lényeges feltétele az, hogy a férj későbbi magaviseletével az életközösség helyreállításának — az ő jogtalan tette által előidézett — akadályát, a megbánás és kiengesztelés félreismerhetetlen jeleivel, és azokat tanúsító lépésekkel komolyan elhárítani igyekezzék; már pedig a felperes — a felhívás kibocsátására irányzott 2722/904. számú kérvénye beadása előtt — sem az ügyvédje által az alpereshez 1903. szeptember 22-én intézett levelében, sem pedig a női tartásdíj iránt lefolytatott sommás perben való magatartásánál — annak a pernek adatai szerint — megbánást nem nyilvánított, s ezt ebben a perben sem bizonyította; ennélfogva a H. T. 77. §-ának a) pontjára alapított bontási keresetének jogos alapja nincs. (C. 905. nov. 30. 6410.)