Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

60 Házassági jog. Miután felperes már első kérvényében kijelentette, hogy férjétől egészen elhidegült s a házasságot felbontani kívánja s eszerlr't kétségtelen, hogy a házassági kötelék visszaállítására való ielhivással csupán bontó okot kivánt megállapítani: ily alakban pedig a H. T. 77. §. a) pontja eljárás tárgyát nem képezheti és miután felperesnek volt feladata férje házához visszatérni s a férj csak az esetben lenne a házasélet visszaállításának megtagadásával vádolható, ha nejét el nem fogadta volna s ez bizonyítva lenne, mindez pedig meg nem történt, ezeknél fogva felperest keresetével elutasítani kellett. (C. 97. okt. 19. 1522. M. 15.046.) A H. T. 77. §-a értelmében az a házasfél, kit házastársa jogos ok nélkül elhagyott, kérheti, hogy házastársa a házaséletnek bizonyos idő alatt visszaállítására bíróilag felhivassék. A törvény ezen intézkedéséből következik, hogy a házasélet visszaállítását a vétlen fél és az kérheti, ki a házasélet folytatására maga részéről hajlandó. Miután tehát felperes keresetét a házasélet felbontása végett támasztotta, s azt, hogy neje visszatérésre felhivassék, nemcsak nem kérte, hanem azt terjesztette elő, hogy közjegyzői okirattal szüntették meg a vagyonközösséget abból a célból hogy a házasság is köztük végleg felbontassák s miután az eljáró biróss-g a felek erre vonatkozó kérésének hiányában a házasság visszaállítására való felhívást alap nélkül rendelte el, s ennek a felhívásnak semmi joghatály sem tulajdonítható: ily körülmények között a H. T. 77. §. a) pontja értelmében való eljárásnak s ennek folytán a házassági kötés felbontásának helyt adni nem lehet, mert az előadottakban kétségtelen, hogy a jelen esetben a felbontás iránti kölcsönös beleegyezésüket akarják érvényesíteni, ez pedig nem engedhető, mert kölcsönös beleegyezés alapján felbontásnak az 1894: XXXI. t.-c. szerint helye nincs. (C. 97. nov. 2. 1707. M. 15.056.) A házasság felbontásának az 1894: XXXI. t.-c. 77. §. a) pontja alapján akkor van helye, ha az életközösséget megbontó házasfél, a házastársának elhagyásától számított 6 hó elteltével, az életközösségnek visszaállítására birói határozattal köteleztetett s ennek a határozatnak, az abban kitűzött határidő alatt eleget nem tett. A törvénynek eme rendelkezéséből önként következik, hogy az életközösséget megbontó házasfélre nézve lehetővé teendő a birói határozatnak teljesítése, vagyis az életközösségnek visszaállítása s így az elhagyott házastárs akaratának és kérelmének ily esetben elsősorban az életközösségnek visszaállítására s nem kizárólag a házasságnak felbontására kell irányulni. Minthogy pedig felperes keresetében kizárólag a házasság felbontását szorgalmazta, továbbá az 1896. február 8-án megkisérlett békéltetéskor határozottan kijelentette, hogy semmi körülmények között nem hajlandó kibékülni, noha alperes ugyanakkor feltételesen az életközösségnek visszaállítására is ajánlkozott, sőt a birói felhívás sem