Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

58 Házassági jog. nak megtagadására, sőt az ágytól és asztaltól való különélés is a per tartama alatt bármelyik fél kérelmére az idézett t.-cikk 98-ik §-a értelmében szükségképpen elrendelendő. Minthogy pedig felperes az 1900-ik évi május hó 16-án tartott tárgyaláskor terjesztette elő azt, hogy keresetétől eláll, vele szemben az előzően 1900-ik évi március hó 8-án felvett jegyzőkönyvben foglalt kérelem folytári helytelenül lett az életközösség visszaállítására vonatkozó birói felhivás kibocsájtva, s ezen az alapon a házasság a felperes hibájából felbontva s így, mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával, alperest keresetével elutasítani kellett. (C. 1900. jan. 16. 6659/900. M. XII.) A válóperre nézve nem illetékes bíróság által kibocsátott azon birói meghagyás, hogy alperes a felperessel megszakított házassági köteléket a H. T. 77. §. a) pontjában foglalt jogkövetkezmény terhe alatt állítsa vissza, alperes ellenében joghatállyal nem bir. (901. ápr. 10. 1134.) A házasság felbontása iránt rendelkező elsőfokú ítéletek a bontó okokra nézve a felső bíróságok részéről, feltétlenül s így az esetre is felülvizsgálandók, ha az a házasfél, akinek vétsége megállapíttatott, bontó okot képező vétkesség kimondása, avagy általán az ítélet ellen felebbezéssel nem élt. Minthogy pedig az 1894: XXXI. t.-c. 77. §-a alkalmazásának csak akkor van helye, ha annak a házasfélnek kérelmére, akit házastársa szándékosan és jogos ok nélkül elhagyott, az életközösséget megbontó házasfél az életközösségnek visszaállítására birói határozattal felhivatik s ennek a felhívásnak az abban kitűzött határidő alatt igazolatlanul eleget nem tesz: az elsöbiróság helytelenül intézkedett, midőn felperes kifejezett kérelme nélkül alperest a 11,997/ 1896. sz. végzéssel az életközösségnek visszaállítására felhívta, emez eljárás tehát a 77. § alkalmazására törvényes alapot nem képezhetvén, az alsófoku határozatoknak eme §-ra hivatkozás mellőzendő volt. (C. 97. máj. 21. 1401. M. 15,059.) c) A visszahívás komolysága. Az 1894: XXXI. t.-c. 77. §. ama rendelkezésének, hogy az életközösséget megbontó házasfél, az életközösség visszaállítására esetleg birói határozattal köteleztessék, szükségképen előfeltétele, hogy annak a házasfélnek akarata, kit házastársa szándékosan és jogos ok nélkül elhagyott, elsősorban az életközösségnek visszaállítására irányuljon és ebből kifolyólag ez a házastárs határozott kifejezést adjon azon komoly szándékának, hogy házastársával, ha az visszatér, hajlandó az életközösséget folytatni, s illetve házastársát visszafogadni. Minthogy azonban felperes a per során azt, hogy neje az életközösség visszaállítására birói határozattal köteleztessék, egyáltalán nem kérelmezte, sőt a tárgyalásoknál kizárólag a házasság felbontását szorgalmazta: magában véve az a körülmény pedig, hogy felperes 18%. febr. 13-án tartott tárgyalásnál a már idézett t.-c. 77. §-ára mint