Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

50 Házassági jog. A jogerős itélet csak a perben állókkal szemben hatályos. Ez áll a megállapítási perben hozott Ítéletre is, amelyre nem a Pp. 686., hanem 130. §-a nyer alkalmazást. A házasság érvénytelenségétől függő jogokat a házasság megszűnte után az általános magánjogi elévülés bekövetkezte előtt bármikor lehet érvényesíteni. (C. P. I. 1989/1927., Mj. Dt. XX. 71.) Az örökhagyó házasságának érvénytelenítésére és ennek alapján a születés törvényességének megtámadására az erre öröklési jogokat alapító és örökhagyó korábbi házasságából származó gyermeknek az 1894: XXXI. t,-c. 71. §-a értelmében kereseti joga van. (C. P. III. 869/1909., MD. III. 157.) 72. §. A 98., 101—103. §-ok rendelkezései a házasság érvénytelenségét tárgyazó perekre megfelelően alkalmazandók. Semmisségi vagy a kir. ügyész által indított megtámadási perekben a biró a házastársak különélését a kir. ügyész indítványára vagy hivatalból is elrendelheti. Eljárás: Pp. 674. §. A házassági törvény a végleges nőtartásra vonatkozó szabályt az érvénytelenségi perekre ki nem terjeszti és ily kiterjesztést a törvényes gyakorlat sem állapított meg. (C. 904. márc. 29. 1086.). Abban a kérelemben, hogy a házasság érvénytelennek mondassék ki, azt a kérést is bennefoglaltnak kell venni, hogy az mondassék ki, hogy a kötést nem lehet házasságnak tekinteni. (P. 4864/1922., MD. XIX. 1.) V. FEJEZET. A házasság megszűnése. 73. §. A házasság megszűnik: a) az egyik házastárs halálával (74. §.) ; b) birói felbontással. Holttányilvánítás esetében az a vélelem irányadó, hogy a holttányilvánított nem élt tovább annál az időpontnál, amely az Ítéletben elhunyta napjául meg van állapítva. A házasfél haláláról a köteléki per folyamán v. ö. Pp 676. §. V. ö. 12., 22. §-ok. 54. §. f) p., 61. §. c) p., 74. §. Ad holttányilvánítás, u. ö. MT. 39.-42. §§., fent I. 303. s