Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

A gyám tiszte a gyámolt vagyona tekintetében. 585 Gondossági fok: MT. 2., 1084., 1134. §§. V. ö. Gyt. 73., 106., 107., 139. §§. 365. §. A gyám a gyámolt pénzét, amennyiben a rendes vagyonkezelés szabályai szerint folyó kiadásokra vagy egyéb okból készen nem kell tartani, köteles a gyámhatósághoz beszolgáltatni. Ugyanez áll a jövedelemként befolyt pénzre is. Ha a gyám a pénz beszolgáltatását vétkes mulasztással egy hónapnál hosszabb időig halasztja, a törvény szerint megengedett legmagasabb kamatot köteles fizetni. Üzlet vagy más gazdasági vállalat jövedelméből azonban csak a vállalat folytatásához nem szükséges felesleget és csak az évi számadás benyújtása alkalmával vagy a benyújtásra megszabott határidő alatt kell beszolgáltatnia. Másként a szülő: MT. 297., 306. §§. V. ö. Gyt. 102., 103. §§. 366. §. A gyámolt ékszereit és egyéb drágaságait, értékpapírjait, pénzintézeti betétkönyveit, adósleveleit és egyéb fontos okiratait, amennyiben nem tartoznak a törvénynél fogva elhasználható dolgok közé, a gyámhatósághoz kell beszolgáltatni vagy a gyámoltak vagyonának kezelésére törvény szerint alkalmas pénzintézetnél azzal a fenntartással kell elhelyezni, hogy a gyámhatóság jóváhagyása nélkül nem szolgáltathatók ki. Más ingóságok, különösen a háztartás, gazdaság vagy üzlet folytatásához szükséges ingóságok rendszerint a gyám kezén maradnak. A gyámhatóság, amennyiben a vagyonkezelés érdekében kívánatos, az értékpapírok kamat-, járadék- és osztalékszelvényeit vagy egy részüket, úgyszintén az adósleveleket és egyéb okiratokat is a gyám kezén hagyhatja. Ugyanez áll azokról az ékszerekről, drágaságokról és egyéb ingóságokról, amelyek a gyámolt személyes haszná-