Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

586 Gyámság. latára szolgálnak, vagy amelyeknek letétele más okból felesleges vagy célszerűtlen. Másként a szülőnél: MT. 299., 300. §§. V. ö. Gyt. 100., 101. §§. 367. §. A gyám a gyámoltnak az előbbi §-ok értelmében beszolgáltatott vagy elhelyezett pénzéről és egyéb értékeiről a gyámhatóság jóváhagyása nélkül nem rendelkezhetik és ilyen rendelkezésre kötelezettséget nem vállalhat. V. ö. MT. 301. §. 368. §. Ha a gyámoltnak olyan értékpapírja vagy követelése van, amely pénz elhelyezésére törvényes biztonságot nem nyújt, az ilyen értékpapírt értékesíteni, a követelést pedig érvényesíteni kell, hacsak ez a gyámolt érdekével nem ellenkeznék. V. ö. MT. 302. §. V. ö. Gyt. 104., 105. §§. 369. §. A gyám rendszerint biztosíték adása nélkül kezeli gyámoltja vagyonát. Fontos okból azonban, nevezetesen ha a gyám nagyobb értékű ingóságokat kezel vagy kezéhez az évi szükségletnél jóval nagyobb jövedelem folyik be, a gyámhatóság veszély esetén kívül is elrendelheti ,hogy a gyám biztosítékot adjon. A biztosítékadás mértékét és módját a körülmények figyelembevételével a gyámhatóság határozza meg. Míg a gyám tiszte tart, a gyámhatóság a biztosítékot bármikor felemelheti, csökkentheti, egyébként változtathatja vagy feloldhatja. A biztosíték adásánál, változtatásánál és feloldásánál a gyámolt közreműködése nem szükséges, amíg önjogúvá nem lesz; közreműködését a gyámhatóság intézkedése pótolja. A biztosíték adásának, változtatásának és feloldásának költsége a gyámoltat terheli.