Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

584 Gyámság. gyámnak esküvel vagy fogadással kell megerősítenie, hogy kezelése alá a kimutatásban vagy leltárban feltüntetett tárgyakon felül egyéb tárgy legjobb tudomása szerint nem tartozik. Az eskü vagy a fogadás szövegét a gyámhatóság az eset körülményeihez képest módosíthatja. Amennyiben a gyám e kötelezettségeinek nem felel meg, a gyámhatóság — vétkesség esetében a gyám költségére — hatósági vagy más közhitelű személlyel leltároztathatja a vagyont. Ugyanezt teheti a gyámhatóság abban az esetben is, ha a gyámot esküre vagy fogadásra kötelezni nem kívánja, vagy ha a gyám megfelelt ugyan kötelezettségeinek, de a gyámhatóságnak még mindig aggálya van. A leltározáshoz a gyámoltat is meg kell hivni, ha tizenhatodik életévét már betöltötte. V. ö. MT. 295. §. V. ö. Gyt. 98. §. 364. §. A gyám a gyámolt vagyonának kezelésében a rendes vagyonkezelés szabályai szerint köteles eljárni. A gyámhatóság a gyámot a kezelésre nézve utasítással láthatja el. Oly vagyon kezelésében, amelyhez a gyámolt öröklés vagy élők közötti ingyenes jogügylet útján jutott, a gyám köteles a vagyon juttatójától végintézkedésben vagy az élők közötti juttatáskor kifejezett utasításokhoz alkalmazkodni, kivéve ha követelésük a gyámolt érdekével ellenkezik és emiatt a gyámhatóság a gyámot — még pedig amíg a vagyon juttatója él, az ő hozzájárulásával — alóluk felmenti. A vagyon juttatójának hozzájárulása nem szükséges, ha távollét, cselekvőképtelenség vagy egyéb ok miatt tartósan gátolva van a nyilatkozásban. V. ö. MT. 296. §.