Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

A házasság érvénytelensége. 43 vésbé vonható megtévesztés fogalma alá, mert a nő családjában felmerült betegségek nem vonatkoznak a nő lényeges személyi tulajdonságaira. (1903. nov. 19. 2077., Dt. 3. f. XXV. 177.) A nyavalyatörés mint betegség magában véve bontó okul egyáltalán nem fogadható el, hanem esetleg csak a házasság érvénytelenítésére szolgálhat alapul. (1903. febr. 24. 166., Dt. 3. f. XXV. 178.) Az, hogy az egyik házastárs már a házasság megkötése előtt elmezavarban szenvedett, ezen házastársnak a megtévesztésére irányuló tevékenysége vagy erről való tudomása nélkül nem szolgálhat okul arra, hogy a házasság a házassági törvény 55. §-a alapján megtévesztés miatt megtámadtassék. (10.408 1906., Dt. 4. f. VI. 5.) Ha a férj már a házasságra lépése idejében vagy előbb ragályos bujakórban szenvedett s ezt a körülményt elhallgatva, nejét ezen betegsége tekintetében tudva és szándékosan megtévesztette, úgy a megkötött házasság az 1894: XXXI. t.-c. 55. §-a alapján megtámadható. (P. 2122/1906., Dt. 4. f. VI. 14.) A házasság a H. T. 55. §-ában meghatározott megtévesztés alapján érvénytelennek nyilváníttatott, midőn az egyik házastárs, tudva eskórban szenvedését, egészségesnek állította magát a másik házastárs előtt, ki ezek szerint annak lényeges személyi tulajdonságára nézve megtévesztve kötötte meg a házasságot. (C. 1904. szept. 21. 6352.). A házasság érvénytelennek nyilváníttatik, mert alperes az által, hogy 1898. évből származó hugycsőkankóját az egészsége felől tudakozódó após előtt elhallgatta és 1902. dec. 10-én házasságot kötött, mely alatt feleségét ugyanezzel a betegséggel megfertőztette: lényeges személyes tulajdonság tekintetéből megtévesztés a H. T. 55. §-a értelmében (C. 904. jan. 26. 609.). Az a körülmény, hogy alperes az egybekeléskor nem hajadon, hanem férjétől elvált nő volt s ezt a felperes előtt eltitkolta, egymagában véve érvénytelenségi okot nem képezhet (C. 904. febr. 17. 8242/903.). A törvényszéki orvosszakértőnek az a véleménye, hogy a nő, akit férje eléggé jól megismerhetett a házasság megkötése előtt, korlátolt és oly gyenge elméjű, hogy ügyeinek önálló vezetésére nem képes, a házasság kötésének megtévesztés alapján érvénytelenítésére alapul nem szolgálhat (904. márc. 15. 8917 1903.). C: Az állandó birói gyakorlat szerint az epilepszia az abban szenvedő házastársnak oly lényeges személyi tulajdonságaira vonatkozik, amely a házasság célját és fennállását veszélyezteti, amiből önként következik, hogy az epilepsziában szenvedő fél ezt a betegségét a vele házasságra lépni szándékozó személynek a házasság megkötése előtt tudomására juttatni köteles. (1916. febr. 1. Rp. III. 7.783/1915. sz.. Uj Dtár 1916/24. 2S4. sz.).