Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

A házasság érvénytelensége. 41 55. §. Megtámadható a házasság megtévesztés miatt, ha a megtévesztés a másik házastársnak lényeges személyi tulajdonságaira vonatkozik és a megtévesztést a másik házastárs tudva maga idézte elő, vagy tudta a megtévesztést, mely egy harmadiktól ered. Nem támadható meg a házasság, ha alaposan föltehetni, hogy a megtévesztett házasfél a házasságot a megtévesztés nélkül is megkötötte volna. V. ö. 38. §., 56. §. c) p„ 57. §. c) p. 61. §. a) és b) p. V*. ö. MT. 1002., 1006. §§., 1009. §. 2. bek. Magában véve az a körülmény, hogy alperes nem nemes szülőkői származott, avagy hogy kevesebb jövedelemmel rendelkezik, mint amennyit a házasság megkötése előtt állítólag színlelt, a házaséle alakulására szükségképen hátrányos befolyást nem gyakorolhat, ezen az alapon tehát a megtévesztés esete akkor sem volna kimondható, ha felperes a vagyoni viszonyokra vonatkozó megtévesztését bizonyította volna. Amennyiben pedig alperesnek alárendelt polgári állása és korlátozott képzettsége a felp. társadalmi helyzetéhez képest oly lényeges tulajdonnak volna is tekinthető, mely a házasság megsemmisítésére jogalapot képezhetne, felperes azt nem bizonyította, hogy a házasság megkötésekor e tekintetben tévedésbe ejtetett. (C. 98. ápr. 1. 406. M. 16233.). A házasság keletkezésénél külön kikötés nélkül is az lényeges feltétel, hogy a híívestárs előélete a kölcsönös, tisztelet és becsülés fentartására alkalmas legyen s az oly erkölcsi fogyatkozások, melyek a hitvestárs erkölcsi érzületét mélyen sértik, a házasságnak nemcsak erkölcsi, de szabad akaratból való elhatározásra vonatkozó jogi alapját megtámadják s ezzel a házasság célját és fennállását szükségképen veszélyeztetik; alperes a saját lényeges tulajdonságaira nézve tévesztette meg felperest azzal, hogy rovott előéletét elhallgatván, erkölcsileg kifogástalan egyénnek színlelte magát, az ily mérvű megtévesztés miatt a házasság érvénytelenítése jogszerüleg szorgalmazható (C. 99. máj. 21. 1537. M. 16234.). Debreceni tábla: Az, hogy az alperes állítólag elhallgatta, illetően eltagadta a felperes és az eskető lelkész előtt azt, hogy a házasság megkötését megelőzően az alperesnek már egy másik házassága fennállott s amelyet a protestáns hit elveinek megfelelően a polgári bíróság bontott fel, ilyen megtévesztésnek még akkor sem volna tekinthető, ha a jelzett elhallgatást, illetve eltagadást a felperes kimutatta volna; amennyiben a csatolt íratok szerint a polgári bíróság azt a másik házasságot, ennek a házasságnak megkötése előtt, jogerős ítélettel bontván fel, eme felbontás folytán az alperes felperessel házasságra léphetett. A