Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)
A házasság érvénytelensége. 27 kötött házasságok esetében csak a hatáskörre, de nem egyszersmind az illetékességre vonatkozó szabályok megtartását teszi kötelezővé. Ezek szerint a szóban forgó esetben az eljárt anyakönyvvezető a házasság megkötésére — mert a házasságkötésnél saját kerületében működött közre — hatáskörrel bírván: e házasság — amint annak megkötését az anyakönyv tanúsítja — föltétlenül érvényes, az a körülmény pedig, hogy az anyakönyvvezető illetékes nem volt, a házasság érvényére nézve közömbös, sőt a H. T. 36. §-ánál fogva a H. T. 122. §-ának alkalmazását is kizárja. (64819. IM. 1899.; Bm. 1899. dec. 16-án 131.726. sz.) 37. §. A házasságkötés nyilvánosan, az erre rendelt hivatalos helyiségben történik. Fontos okból a polgári tisztviselőnek a házasulok kérelmére a házasságkötésnél a nyilvánosság kizárásával és a hivatalos helyiségen kivül is szabad közreműködnie. 38. §. A házasságkötéshez a házasulok szabad beleegyezése szükséges. Kényszer, tévedés és megtévesztés (53—55. §§.) kizárja a szabad beleegyezést. 39. §. A házasság akként köttetik meg, hogy a tisztében eljáró polgári tisztviselő előtt együttesen jelenlevő házasulok mindegyike két tanú jelenlétében személyesen kijelenti, hogy egymással házasságot kötnek. E kijelentés sem feltételhez, sem időhöz nem köthető. A polgári tisztviselő a kijelentés megtörténte után a házasulókat a törvény értelmében házastársaknak nyilvánítja. V. ö. 41. §. b) p., 43. §., 1894: XXXIII. t.-c. 62—66. §§. V. ö. MT. 960. §. 2. bek. 40. §. Házasságkötésnél tanukul csak oly egyének alkalmazhatók, akik 16. évöket betöltötték és a házasságkötés cselekményét megérteni képesek. Tanuk lehetnek a házasulóknak vagy a közreműködő polgári tisztviselőknek rokonai is. IV. FEJEZET. A házasság érvénytelensége. 41. §. Semmis a házasság, ha megkötése polgári tisztviselő előtt, de:
