Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

28 Házassági jog. a) annak nem a saját kerületében; vagy: b) a 39. §. első bekezdésében foglalt egyéb rendelke­zések bármelyikének ellenére történt; V. ö. 30—34., 42., 43., 138., 147. §§. 42. §. Az előző §. a) pontja alapján nem semmis a házasság: a) ha azt, aki előtt kötötték, a közhiedelem az illető kerület polgári tisztviselőjének tartotta, kivéve, ha az el­lenkezőt mind a két házasuló tudta; b) ha a polgári tisztviselő a házasság megkötésénél szomszédos kerületben működött közre, kivéve, ha mind a két házasuló tudta, hogy a polgári tisztviselő nem a sa­ját kerületében jár el. 43. §. Ha a polgári tisztviselő előtt együttesen jelen­levő házasulok mindegyike személyesen kijelentette, hogy egymással házasságot kötnek és a megkötéstől fogva egy éven át mint férj és feleség együtt éltek, házasságuk a miatt, hogy a 39. §. első bekezdésében foglalt egyéb ren­delkezés ellenére köttetet, nem semmis. C: Habár az orosz házassági anyakönyvi kivonat szerint megkötött házasság alaki tekintetben a kötés végrehajtása szem­pontjából az akkori orosz szovjettörvénynek megfelelni látszik is, a kir. Kúria ebben az u. n. törvényben szabályozott házassá­got sem a magyar nemzet, sem pedig a művelt nemzetek há­zassági jogának, valamint az általános erkölcsi felfogásnak anyagjogi hatásaiban is megfelelő ,,házasság"-nak nem tekinti. Az ilyen kötés semmi vonatkozásban sem minősíthető házas­ságnak. Az általánosan elfogadott nemzetközi szabály értelmében olyan külföldi törvényeket vagy szabályokat, amelyeknek érvé­nyesülése az emberiességgel, erkölcsi felfogásunkkal és a hazai törvényeink céljával össze nem egyeztethető: itt alkalmazni nem lehet. (1926. febr. 23. P. III. 1616/1926. Térfy Dt. 1927. 527. sz.) V. ö. fent 17. s k. 11 44. §. A 6. §. ellenére kötött házasság semmis. Nem semmis a házasság, ha azt megszűnése vagy ér­vénytelenné nyilvánítása előtt a cselekvőképtelen fél cse­lekvőképtelenségének megszűnte után helybenhagyja. Hogy az együttélés folytatása helybenhagyás-e, azt az • eset körülményei szerint kell megítélni.

Next

/
Thumbnails
Contents