Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

18 Házassági jog. amely őket — a házasság erkölcsi jellegével ellentétben — állandó együttélésre nem kötelezi és amelyet egyik vagy másik fél — tetszése szerint — minden indokolás nélkül a másik fél akarata ellenére, valamint vétkessége nélkül egyoldalulag is felbonthat, ellentétben áll házassági törvényünkkel, amely a házasság felbontását csakis kivételképen, a házasfelek egyikének, vagy mind a két félnek vétkessége esetében engedi meg és erkölcsi érzésünkkel nem egyeztethető össze. — Az általánosan elfogadott nemzetközi szabály értelmében olyan külföldi törvényeket, vagy szabályokat, amelyeknek érvényesülése az emberiességgel, erkölcsi felfogásunkkal és a hazai törvényeink céljával össze nem egyeztethető: itt alkalmazni nem szabad. (C. P. III. 1616/1926., M. Tára VIII. 22.) Szovjetházasságból született gyermek tartásának kérdéséhez. Bpesti T. 10. P. 2493/1924., M. Tára VIII. 7. A magyar kormánynak 516611919. M. E. számú rendelete, a házasfelek közös megegyezése alapján felbontott házasságokról. (Igazságügyi Közlöny 1919. évf. 5. szám 285. 1.) A magyar kormány a törvénykezés ideiglenes szabályozásáról szóló 4038/1919. M. E. számú (a Budapesti Közlöny 1919. augusztus hó 20. napján megjelent 90. számában kihirdetett) rendelet kiegészítéséül az 1912: LXIII. t.-c. 16. §-ában és az 1914: L. t.-c. 14. §-ában nyert felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. Azokat a házasságokat, amelyeket a tanácsköztársaság idejében a rendes biróságok működésének szünetelése alatt felbontottak, bár a felbontás a házasfelek megegyezése alapján történt is, — a 4038/1919. M. E. számú rendelet 4. §-a értelmében fennállónak kell tekinteni, hacsak a házasság uj házasság kötésével vagy a törvény értelmében egyéb okból meg nem szűnt. Ha azonban az ilyen felbontás közös megegyezés alapján történt és a házasfelek azóta állandóan különválva élnek, ezen az alapon bármelyik házasfél a jelen rendelet életbelépésétől számított hat hónapon belül a kölcsönös hűtlen elhagyás miatt kérheti házasságának birói felbontását. 2. §. A kérelmet a házassági perre illetékes törvényszéknél, — ha pedig ezzel a kérelmező a háborúval kapcsolatos események következtében nem érintkezhetik, — annál a tör-