Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

A házasság megkötése. 1!) vényszéknél kell előterejszteni, amelynek területén a házasíelek valamelyike lakik vagy tartózkodik. A kérelmet a fél Írásban nyújthatja be vagy az erre kiküldött biró (jegyző) előtt a jegyzőkönyvbe mondhatja. Csatolni kell hozzá a házassági anyakönyvi kivonatot, a házasságot felbontó végzés hiteles kiadmányát vagy hiteles másolatát és a különélést tanúsító helyhatósági bizonyítványt vagy egyéb hitelt érdemlő okiratot. 3. §. Ha a kérelmet személyesen szóval vagy bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesített írásban minda két házasfél terjesztette elő, a bíróság tárgyalás nélkül is határozhat, különben a kérelemre tárgyalási határnapot tüz ki. Hirdetményi kézbesítésnek és ügygondnok kirendelésének nincs helye. A fél a tárgyaláson személyesen is eljárhat. A tárgyalás csak arra terjedhet ki, hogy a felbontásnak az 1. §-ban megszabott feltételei megvannak-e és hogy az eljárás a házassági jogról szóló 1894: XXXI. t.-c. 116. §-a értelmében nem ütközik-e akadályba. Ha a tárgyaláson a kellően megidézett felek valamelyike nem jelenik meg, a bíróság a megjelent fél kérelmére az ügyben nem tárgyal. Ha pedig a felek egyike sem jelenik meg, vagy a megjelent fél a tárgyalást nem kívánja, az eljárást megszünteti. A bíróság a felbontás kérdésében a vétkesség kimondása nélkül ítélettel határoz. A házasságot felbontó ítéletet meghozatala után azonnal ki kell hirdetni és az kihirdetésével azonnal jogerőre emelkedik. Ebben az eljárásban az ellenfelet nem lehet költség fizetésére kötelezni. A házasság megszűnésével kapcsolatos jogkövetkezmények tekintetében ily esetben is a 4038/1919. M. E. számú rendelet 4. §-ának rendelkezései megfelelően irányadók. 4. §. Ez a rendelet 1919. évi október hó 12. napján lép •életbe. Kelt Budapesten, 1919. évi október 10-én.