Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

Bontó akadályok. 7 Akár a fölmentések, akár az 1894: XXXIII. t.-c. 59. §-ának második bekezdésében említett tanúsítványok kiadására irányuló kérvényekhez csatolt mellékletek az illetéki díjjegyzék 73. tétele értelmében mellékleti bélyeg alá esnek, még pedig akkor is. ha magukban véve az 1894: XXXIII. t.-c. 50. §-a alapján bélyegmentesek. Ellenben azok az iratok, amelyek bélyeggel szabályszerűen már el vannak látva, mellékleti bélyeg alól az illetéki díjjegyzék 74. tételének e) pontja alapján mentesek, ideértve az Ausztriában kiállított és osztrák bélyeggel szabályszerűen ellátott iratokat is. Az 1881: XXVI. t.-c. 14. §-át, mely szerint azok a személyek, kiknek szegénysége (az illetékszabályok 85. tétele 12. pontjának megfelelő) hiteles bizonyítvánnyal igazoltatik, úgy a birói, mint a közigazgatási intézkedés tárgyát képező ügyekben benyújtott kérvények és azok mellékletei tekintetében bélyegmentességben részesülnek, alkalmazni kell a fölmentések, továbbá az 1894: XXXIII. t.-c. 59. §. 2. bek. említett tanúsítványok elnyerése végett benyújtott kérvényekre és mellékleteikre, valamint magukra a szóban forgó tanúsítványokra is. Külföldiek szegénység cimén csak úgy élveznek bélyegmentességet, ha az állammal, melynek alattvalói, e részben viszonosság áll fenn. (55.727. I. U. 1895.) 6. §. Cselekvőképtelen személy (127. §.) nem köthet házasságot. V. ö. 44. §. 1. bek. V. ö. MT. 12. §. 7. §. Fejletlen korú nem köthet házasságot. Férfi tizennyolcadik, nő tizenhatodik évének betöltésével éri el fejlett korát. Az ígazságügyminiszter felmentést adhat. V. ö. 9., 10. §§.; 44. §. ut. bek., 51. §. 56. §. a) p., 57 §. a) p., 61. §. a) p., 63., 66., 69. §§. Többször fordult elő az oly eset, hogy az árvaszékek a fejletlen korban levő szülőtlen árváktól a házasságkötéshez megkívánt gyámhatósági jóváhagyást megtagadták azon az alapon, mert szülőtlen és az 1894. évi XXXI. t.-c. 7. §-ában meghatározott házassági akadály (fejletlen kor) alá eső árvák az az alóli felmentést az árvaszéknek be nem mutatták. Az a vélemény, mely szerint a fejletlen korú részére az 1894. évi XXXI. t.-c. 8. §-ában körülirt gyámhatósági jóváhagyás csak az esetben volna megadható, ha a fejletlen korú már megelőzőleg felmentést nyert a 7. §-ban meghatározott akadály alól: a törvényben gyökerező alappal nem bir. A törvény 7. és 8. §-ai ugyanis egymástól teljesen függetlenek. A gyámhatóság ép oly