Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

4 Házassági jog. Ami a fellebbezési bíróságnak azt az álláspontját illeti, hogy az eljegyzés érvényes volt, jóllehet az 1875 jan. 5. született s így 1898. aug. hóban történt eljegyzéskor még kiskorú, felperesnek anyja az eljegyzésbe bele nem egyezett, helyes; mert az 1894: XXXI. t.-cikk az eljegyzés létre jövetelének kellékeit nem szabályozza, az eljegyzés létrejötte tekintetében tehát az általános elvek szolgálnak irányadókul; ezek szem előtt tartásával pedig a felperes, aki az eljegyzés idejében nem volt cselekvésre képtelen (id. törv. 127. §.), hanem csak cselekvőképességében korlátolt volt (id. törv. 128. §.), magát anyja beleegyezése nélkül is érvényesen eljegyezhette. A visszalépésre pedig az anya ellenzése alapos okul el nem fogadható; s mert a felperest a teljeskoruságtól csak néhány hó választotta el. Ha tehát a felperes a gátló akadály elhárításának megkísértése helyett az eljegyzéstől visszalépett, egy tekintet alá esik az olyannal, aki a feltétel bekövetkezését maga hiusítja meg. De a jegyajándékul adott gyürü nem követelhető vissza amaz alapon sem, hogy a felperes a jegyajándék adásakor kiskorú volt; mert a fellebbezési bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes a kérdéses időben 23-ik évét már túlhaladta, a gyürü az ő tulajdonát képezte s a gyürüt ő hordozta; s mert az 1877: XX. t.-c. 7. §-ának első bekezdése szerint a kiskorúak cselekvési képességére vonatkozó jogszabályok, amennyiben ez a törvény változást nem állapít meg, érvényben hagyattak: az eddigi jogszabályok szerint pedig a fentebb megjelölt korban lévő kiskorú a szabad rendelkezés alá bocsátott ingó dolog felett rendelkezni jogosult. (1899. szept. 22. I. G. 188.) Habár a házassági törvény 3. §-a szerint az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépő jegyes a másik jegyesnek a kötendő házasság céljából tett kiadások erejéig tartozik kártérítéssel, azon törvényszakasz egyéb, a jegyes által okozott s az általános jogszabályok szerinti elbírálás alá eső károk megtérítése iránti igények érvényesítését ki nem zárja. (C. 905. nov. 2. 1697.) Azon költségek közé, amelyeket az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépő fél a másik félnek megtéríteni köteles, az eljegyzési lakoma, a megvendégelés költségei és azon kelengye tárgyak ára tartozik, amely tárgyak egyedül a kötendő házasságra való tekintettel szereztettek be. (C. 1905. nov. 14. 5882 904.) Ha a férfi a nőre valamely ingatlant a neki tett házassági igéret ellenében ruházott át s az erre vonatkozó okiratot a házassági ígéretre vonatkozó megállapodás után állította ki, úgy ennek érvényéhez közjegyzői okirat szükséges, mert a házassági ígéretre vonatkozó kölcsönös megállapodás az eljegyzéssel egyenlő hatályú. (C. 1905. okt. 24. 1684.) Az olyan keresetre, amely a házasság megkötésének reményében és feltétele alatt már adott teljesítmény hatálytalanítását és az előbbi jogállapot visszaállítását a feltétel be nem