Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

Eljegyzés. 3 C: Az eljegyzés felbontásakor a jegyes javára tartásdíj kikötése a házasságkötés szabadságának jogelvébe ütközik. (P. III. 1293/1921., Mj. Dt.) C: A vőlegény magatartása következtében megszűnt jegyességből kifolyóan keletkezett az a szerződés, amelynek alapján a volt vőlegény magát tartásdij fizetésére kötelezi mindaddig, amig volt jegyesét feleségül veheti vagy ez máshoz nem megy férjhez, — semmis. (1293/1921. M. Tára II. 112. sz.) 3. §. Az a jegyes, aki az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépett vagy a másik jegyesnek a visszalépésre alapos okot szolgáltatott, a másik jegyesnek és rokonainak a kötendő házasság céljából tett kiadások erejéig kártérítéssel tartozik, és köteles azt, amit neki a másik jegyes vagy annak rokona a kötendő házasság okából ajándékozott, vagy az eljegyzés jeléül adott, természetben visszaadni, vagy ha ennek helye nem lehet, értékét gazdagodása erejéig megtéríteni; a másik jegyes vagy annak rokona által a kötendő házasság okából részére tett ajándékozási igéret pedig hatályát veszti. Az eljegyzéskor cselekvőképességében korlátolt jegyes kártérítéssel csak akkor tartozik, ha az eljegyzésbe törvényes képviselője beleegyezett. V. ö. 4., 5., 8., 89., 128. §§.; 1877: XX. t.-c. 15., 21—23., 24., 26. §§. V. ö. MT. 1066., 1067., 1075., 1076., 1078. §§. Bármely teljesítésnek a házasság meg nem kötése esetére történt kikötése az 1894. évi XXXI. t.-c. 2. §-a szerint semmis lévén, ennek szükségképeni folyománya az is, hogy a törvény által meg nem engedett biztosítékként már át is vett ingatlant az ezt kikötő jegyes ilyen címen meg nem tarthatja. (Temesvári tábla 9184/1913., MD. VII. 230.) C: Tüdőbaj alapos okul szolgálhat arra, hogy az abban szenvedő egyénnel megkötött jegyességet a másik fél egyoldalulag is felbonthassa. (1395/1921. M. Tára II. 122. sz.) C: Ha a jegyesnek az eljegyzés után jut tudomására, hogy leendő apósa kétes hirü házakból szerzi jövedelmét, ez alapos ok az eljegyzéstől való visszalépésre. Ha a tudomásulvétel után a visszalépés rögtön be nem következik, akkor az ok elenyészik, hacsak a késedelem nem menthető. (4319/1920. M. Tára II. 70.) Bpesti tábla: Felperes a fellebbezési bíróság előtt az eljegyzési jogviszony fennforgását elismerte s a fellebbezési bíróság által megállapított tényállás szerint az eljegyzéstől felperes lépett vissza, és pedig az anyja ellenzése következtében. 1"