Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. II. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

Házassági jog. MÁSODIK CIM. Házassági jog. Első fejezet. Eljegyzés. Házasságkötés. Házasság megszűnése. 110. §. Az eljegyzést, a házasságkötést és a házasság megszűnését külön törvény szabályozza. E §.-nak addig, mig a M. T. életbe nem lép és életbelépését külön törvény nem szabályozza, nem szabad taxativ jelentőséget tulajdonítani oly értelemben, hogy a H. T.-nek nem közvetlenül az eljegyzésre, a házasság megkötésére és megszűnésére vonatkozó rendelkezései helyébe már most a M. T. rendelkezései lépnének. Nem szólva arról, hogy a H. T.-nek számos rendelkezése (pl. a 121.—126., 135., 136., 137., 149. §§.) egyáltalán nem tartalmaz magánjogi szabályt s hogy a M. T. jelen §.-a — akár tévedésből, akár szándékosan — nem említi a házasság érvénytelenségére, az ágytól és asztaltól való elválásra vonatkozó rendelkezéseket és a H. T.-nek az alapvető fontosságú 127.—135. §.-okat tartalmazó IX. fejezetét: addig, a mig a M. T. nem lépett életbe, hatályban állóknak kell tekintenünk pl. a H. T. 89.—97. §.-ait is, amelyek a tartásról, a névviselésről, a gyermekek felől való gondoskodásról rendelkeznek, tehát oly matériákról, amelyek a M. T.-ben szabályozva vannak. Ezek tekintetében ezidőszerint az élő jog a H. T.-ben van lefektetve, s a M. T. rendelkezései csak annyiban érvényesülhetnek, amennyiben a H. T.-nyel ellentétben nem állanak vagy a bíróságok mint a kívánatos jogfejlesztés iránya tekintetében nyert és a törvénnyel ellentétben állónak nem talált útmutatást önként követik. Dr. Meszlény : Magyar magánjog. II. 1 1