Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. I. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

Magánjog forrásai. Osztrák jog. folytonosság megszakítása nélkül alkotmányos alapokra visszavezetni". Ő Felsége pedig a kir. Curiához 1861. nov. 5-én intézett leiratában ismételten azt rendelte, hogy mind a Curia, mind. a törvényhatóságokban működő törvényhatósági közegek, hivatásukat az országbírói értekezletnek szentesített szabályai szerint teljesítsék. Az ideiglenes törvénykezési szabályok az országnak csak. ama területén bírtak hatállyal, amelyen az osztrák polgári törvénykönyv nem volt érvényben. Hatályban voltak tehát az u. n, és az 1836: XXI. és 1848: VI. t.-cikkel visszakapcsolt ,,Részek" (Partium) területén is, mert ezek az 1861. évi országgyűlésen már képviselve voltak (41530/90. IM. rend.). Különben is maguk e szabályok, későbbi törvények következtében, jó részükben már hatályukat vesztették. Hatályban van még a „polgári magánjog" anyagi részét tartalmazó I. R. (1—23. §.), melynek 1. §-a kimondja, hogy ,.a magyar polgári anyagi magántörvények visszaállíttatnak, de a közhitel, a jogfolytonosság és a helyzet szükségei által igényelt következő pótlásokkal"; a 2—4. §§. szólnak az öröklési rendről, az 5, és 6. §§. a végrendelet külső kellékeiről (e rendelkezéseket pótolja az 1876: XVI. t.-c), a 7. és 8. §§. a végrendelkezési jogról, a 9—12. §§., a végrendelet nélküli öröklésről, a 16. és 17. §§. az özvegyi jogról, a 18. §. a szent korona örökléséről, a 19—23. §§. vegyes intézkedésekről. Az I. R. második fele (alaki rész, 24—180. §§.) a telekkönyvekről szóló XII. fejezet (145., 148—150., 154—156., 158. §§.) kivételével, hatályát vesztette az 1868: LIV. t.-c. életbeléptével. Szintúgy hatályát vesztették a későbbi törvények alapján a bűnvádi eljárást tárgyazó II,, a váltótörvényt tárgyazó III., a csődtörvényt tárgyazó IV., a kereskedelmi, fuvarozási és vásári törvényekről szóló V. rész. mig az úrbéri, földtehermentességi, arányossági, és mezei rendőrségi ügyekről szóló VI. résznek összesen négy §§-a, declarativ tartalmukkal, az 1848—1860. közt keletkezett jogszabályok fentartását mondják ki. Hatályban van ellenben a bányaügyet tárgyazó VII, Rész a későbbi törvények némi módosításaival, mig a „Vegyesek" cimü VIII, Rész, mely ,.az ügyvédkedés ideiglenes szabályozása" és „közjegyzőség megszüntetése" tárgyában tartalmaz rendelkezéseket, az 1874: XXXIV. és XXXV, t.-cikkek következtében vesztette el érvényét. Megjegyezzük még hogy az országbírói értekezlet egyik albizottsága által kidolgozott ,,árvaügyekbeni javaslat" nem képezi az ideiglenes törvénykezési szabályok alkotó részét, A hatályban levő részek a megfelelő helyen szószerínt közölvék. Az id, tkezési szabályok hatályának kezdőpontja 1861, évi július hó 23,-ika. (C. P. I. 1024/1923. sz„ Mj. Dt, XVII, 59. sz.) Az 1849—1861. években közzétett osztrák jogszabályok. Az 1849—1861. években fennállott kormány által alkotott jogszabályok, melyek közül a mai magánjog tekintetéből az