Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. I. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

Törvénypótló értelmezés. 33 V. ö. alább Hk. Előbesz. 11. c. 3. §. és 12. c. 3. §. Btk. 1. §. 2. bek.: Bűntett vagy vétség miatt senki sem büntethető más büntetéssel, mint a melyet arra, elkövetése előtt, a törvény megállapított. Btk. 2. §.: Ha a cselekmény elkövetésétől az itélethozásig terjedő időközben egymástól különböző törvények, gyakorlat vagy szabályok léptek hatályba: ezek közül a legenyhébb intézkedés alkalmazandó. A büntetőtörvénynek az a rendelkezése, a mely megállapítja, hogy valamely bűncselekmény miatt a bűnvádi eljárás csupán felhatalmazás alapján üldözhető és hogy a felhatalmazás megadására ki jogosult, anyagi természetű jogszabály; ehhez képest oly esetben, midőn a bűncselekmény elkövetésétől az itélethozásig terjedő időközben a büntetőtörvénynek ily tárgyú rendelkezése módosult, a Btk. 2. §-a értelmében azt az intézkedést kell alkalmazni, amely végeredményben a vádlottra nézve kedvezőbb. (C. 5406/1917. sz„ B. Dt. XII. 26.) A házastársaknak családi állapotából származó vagyonjogi viszonyait a házasfeleknek a házasság megkötése idejében érvényben volt hazai törvényei szerint kell megítélni (C. P. III. 8124/1925., Mj. Dt. XIX. 100.). Amennyiben a házasfelek a házassági vagyonjogaikat külön nem szabályozzák, akkor azokra nézve a házasságkötéskor érvényben volt törvények az irányadók. — Az okirat kiálítása idején érvényben volt jogszabályoknak megfelelő alakban megkötött szerződés érvényét a későbbi jogszabályok nem érintik, (C. 1907. jan. 23. 5833/906.) Az utóbbi kérdésre nézve azonban v. ö. 1876: XVI. t.-c. 36—38. §§. 6. §. Oly jogi kérdésben, amelyet törvény nem rendez, a bíróság a hazai jog szellemének, a jog általános elveinek és a tudomány megállapításainak figyelembevételével határoz. Hk. Előbeszéd 4. cim. A hadi jogról és a jogtudományról. 1. §. A jogtudomány pedig az isteni és emberi dolgoknak ismerete; az igazságosnak és igazságtalannak tudása. Az igazságosnak tudniillik, hogy azt cselekedjük, az igazságtalannak pedig, hogy kerüljük, 2. §, Mivel nem elég tudni, hogy mi az igazságos vagy igazságtalan; hacsak valaki nem ismeri magukat az egymással ellenkező, vagy az életben előforduló dolgokat is: minek alapján a felmerülő dolgoknak különböző mivoltához képest, a jogokat is különbözőleg kell megállapítanunk. Dr. Meszlény: Magyar magánjog. I. k. 3