Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. I. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

4 Bevezető szabályok. véért, boldogságáért és gyarapodásáért évenkínt mindörökre tizenkét szent miseáldozatot kiszolgáltatni tartozzék. 1764—1765. évi cikkely. Szeráfi Szent Ferenc atyának, Szent Erzsébetről elnevezett tartományi kisebb szerzetes-rendje Magyarországba és a hozzákapcsolt részekbe újólag befogadtatván, törvénybe iktattatik. Mivelhogy a Szeráíi Szent Ferenc atya, Szent Erzsébet tartományabeli kisebb szerzetes-rendje mindjárt megalakulása után, ez apostoli országban sokáig és szépen virágozván, később hosszú időn át a tartós háborúk és különféle viszontagságok miat hazánkkal együtt ugyanazon sorsban kellett osztozkodnia, majd pedig ez apostoli ország dicsőséges királyainak diadalmas fegyverei elűzvén a keresztyénség ellenségét, a felséges római császár és Magyarország királya VI. Károlytól különös pártfogásába vétetett, -s az 1715. évben tartott országgyűlésen az istentisztelet gyarapítása és terjesztése végett a többi szerzetes-rendek családjába már újólag be is fogadtatott, becikkelyezése azonban akkor elmaradt: azért a karok és rendek nevezett szerzetesrendet, azonban más becikkelyezést kolduló rendek módjára minden szavazat és ülés nélkül, jelen cikkelyökkel bevettnek nyilvánítják, azzal a kötelezettséggel, hogy a rend, hálája bizonyságául, a királyi és apostoli szent felségnek és utódainak, Magyarország királyainak, valamint ez apostoli királyságnak sértetlenségéért, boldogságáért és gyarapodásáért, évenkint mindörökre tizenkét szentséges szent misét tartozzék szolgáltatni. 1764—1765. évi 43. cikkely. A Notre-Dameról nevezett szerzetes-szüzek Szent Ágoston rendtartása szerint szervezett gyülekezete bevétetik. ' A karok és rendek a Notre-Dameról nevezett szerzetes-szüzeknek Szent Ágoston rendszabálya szerint szervezett gyülekezetét, melyet Ő császári és apostoli királyi