Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. I. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

Szerzetes jogképessége. 5 szent felsége, királyi nagylelkűsége és kegyes bőkezűsége folytán, a nemes hajadonok nevlése végett, a magyar nemzet iránt érzett anyai jóindulatából Pozsony szabad királyi városba behozott, törvényesen bevettnek nyilvánítják, azonban minden birtokképesség nélkül; azzal a kötelezettséggel, hogy kegyelete és különös hálája jeléül Ö szent felségének s utódainak, Magyarország királyainak s apostoli királyságunk gyarapodásáért s boldogságáért évenkint tizenkét szentséges miseáldozatot szolgáltasson. Lásd alább ,,Egyházi testületek és alapítványok" alatt is, sk. 11. C.j Az ünnepélyes fogadalmat tett szerzetes is hatályosan rendelkezhetik élők között — és pedig ingyenesen is — arról a vagyoni értékről, amelyet, bár a rend kötelékében megmaradt, a szerzeten kívül teljesített lelkészi működésével szerzett, (Rp. I. 160. sz. Mj. Dt. IX. 238.) C.s A szerzetesrendből kilépett szerzetesre nézve nem állanak fenn a szerzőképesség korlátozásai. (P. I. 4449/1914. sz. Mj, Dt. IX. 156.) C: A letett ünnepélyes szegénységi fogadalomnak a szerzetes egyéni vagyonszerzési jogát korlátozó hatálya — a szerzetes halálán kívül — csak a szerzetesrend eltörlésével vagy pápai engedély folytán szűnik meg. (Rp. 1.5626/1918. M. Tára 1921. (II. k.) 11, sz.) C: Az ünnepélyes szegénységi fogadalmat tett szerzetes az egyéni vagyonszerzés jogáról az őt befogadó szerzet rend javára lemondottnak tekintendő. Szerzőképességének ez a korlátozása azonban megszűnik, ha a rendből kizáratván, a pápától engedélyt kapott a vagyonával való szabad rendelkezésre. (Rp. I. 966/1916. Mj. Dt. X. 161, sz.) V. ö. Dt. IV. f. VI. 24„ Győri T. 15. sz. határozattári hat. 1894: XXXI. t.-c. (házassági törvény) 25. §.: Tilos az egyházi felsőbbség engedélye nélkül házasságot kötni annak, a ki azon egyház szabályai szerint, melyhez tartozik, egyházi rend vagy fogadalom okából házasságot nem köthet. V. ö. 1894: XXXIII. t.-c. 50. §. 2. és 3. bek. Szerzetesek szenvedő váltóképessége: C. 7346/1892. (Jogi Szemle IX. 38. 1., idézi Nagy F., Váltójog, V. kiadás Budapest 1906., 121, 1,, 15.) Ugyanott hivatkozás régi Íróinkra e tárgyban. 1881: XVII. t.-c. (csődtörvény) 3. §.: A közadós a