Meszlény Artúr (szerk.): Magyar magánjog. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat, magánjogi törvénykönyv szövegével és rendszerében. I. kötet. Jogforrások, személyi és családi jog (Budapest, 1928)

Szerzetes rendek jogképessége. 3 boldogságos szűz Mária szolgái, valamint a sarus és mezítlábas karmeliták s a pálosok szerzetes rendéit és az Orsolya szüzek társulatát, az 1715-ik évi 102-ik t.-cikkely hasonlatosságára, e Magyarországba s annak kapcsolt részeibe befogadj ák. 4. §. Melyek mindannyian éppen úgy, mint az ekkorig bármikor bevett s bárminő névvel felruházott rendek kegyeletük és hálájuk jeléül, egyenkint tizenkét szent misét tartoznak évenkint s örök időkre mondani és tartani, az említett apácák pedig elmondatni, Ő legszentségesebb felségének s utódainak, Magyarország királyainak, s ez apostoli országnak épségéért, gyarapodásáért s boldogságáért. 1729. évi 50. cikkely. A remete szt. Ágostonról nevezett atyák és testvérek szerzetesrendét az országba beveszik. Az apostoli igaz hitnek ez országban való terjesztésére s az isteni tisztelet gyarapítására, az ország karai s rendéi a remete szt. Ágostonról nevezett atyák s testvérek szerzetes rendét e Magyarországba s kapcsolt részeibe (de minden szavazat s ülés joga nélkül) beveszik. í. §. A mely rend, kegyelete s különös hálája jeléül, tizenkét szent miseáldozatot lesz köteles Ő legsz. felségének s örököseinek, Magyarország királyainak, valamint ez apostoli országnak épségéért, gyarapodásáért s boldogságáért évenként, örökkön örökké elmondani s bemutatni. 1741. évi 65. cikkely. A Szent Domokos prédikáló testvérek rendje Magyarországba és a hozzákapcsolt részekbe befogadtatik. A Szent Domokos prédikáló testvéreknek hajdan Magyarországon is virágzó szerzetes rendjét az ország karai és rendéi Magyarországba és a hozzá kapcsolt részekbe, de minden szavazati és ülési jog nélkül, befogadják, azzal a kötelezettséggel, hogy ez a rend, hálája bizonyságául, a királyi szent felségnek és utódaínak, Magyarország királyainak és az apostoli királyságnak üd-