Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

Vállalkozási szerződés. 25 felelővé vált, bekövetkezett; következésképp a kártérítésre irányzott kereset időelőtti indítottnak annál kevésbé tekinthető, mivel az előbbi állapotba visszahelyezés a kártérítési követeléssel azonos nem lévén, szabadságában áll felperesnek a kártérítés címén őt megillető összegből a támfalat újból felépíteni anélkül, hogy erre egyszersmind kötelezve is lenne. Ha a kár mindkét fél cselekménye következtében álJott elő, úgy azt a felek közösen tartoznak viselni, és ha az aránynak másként meghatározására adat nincs, úgy egyenlő részben terheli a feleket, (2610/1900.) Dt. 3. f. XX. 196. Általánosan elfogadott jogszabály az, hogy építkezési szerződési viszonynál az a fél, aki az építő vagy vállalkozó által teljesítendő munkából a kész munkát átvette és annak tetemes részét ki is fizette, a munka még fizettetlen hátralékos részének a még pótlandó hiányok miatt be nem fejeztetett, időelőttiség okából meg nem tagadhatja. (I. G. 154/1901.) Dt. 3. f. XX. 170. Az a vagyoni felelősség, ami terheli az építési vállalkozót az általa elkészített épületben az ő hibájából létező, és utóbb keletkezett hibák és hiányok iránt, kiterjed ellenkező kikötés hiányában azokra a hibákra és hiányokra is, amelyek az ő részéről elvállalt és keresztülvitt építési tervnek az ő, mint szakértő részéről már a vállalkozásnál felismerhető célszerűtlen volta okából keletkeztek. (409/1902.) Dt. 3. f. XXIII. 178. Oly építési szerződésnél, melyben a fizetés a minisztérium kiküldöttje részéről való átvételtől van függővé téve, a vállalkozó nem köteles akármeddig várni; az átvételnek meg kell történnie annyi idő alatt, amennyi arra elegendő. Minthogy az épület már régebben elkészült és használatba vétetett, a Curia — a fellebbviteli bíróság ítéletének megváltoztatásával — kimondja hogy a fizetés iránti kereset nem időelőtti. (C. 430/1905.) Ha az építész sem a terveknek másokkal közlésétől, sem hasoncélú építménynek más tervek szerint történt felépítésétől szerződésileg eltiltva nem volt, akkor ezek a tényei nem jogosítják föl a megbízót a megbízás visszavonására. (3008/1907.) #MD. II. 36. Az építési vállalkozó szavatossággal tartozik mindazon kárért, amely az építkezés hiányosságából folyóan a szomszédra háramlott. (1265/1908.) MD. III. 166. Az építő vállalkozó a munka betejezése után a szerződésileg megállapított munkabért követelheti és az építtető a létező hiányok okából csak azt igényelheti, hogy a hiányok helyreállítására szükséges költség összegét a vállalkozó követeléséből vissza, illetőleg megtarthassa. (3772/1909.) MD. IV. 11.